A magyar kormány 2025 szeptemberétől jelentős mértékben csökkenti az államilag finanszírozott helyek számát az egyetemeken, amely komoly hatással lesz a felsőoktatási rendszerre és a fiatalok jövőjére. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma bejelentette, hogy minden egyetemen két felsőoktatási intézményt érintenek a lefaragások, amelynek következtében kevesebb diákot tudnak állami támogatással fogadni.

A tervek szerint a Nemzeti Közszolgáltatási Egyetem 11%-os, míg a Semmelweis Egyetem 3%-os növekedésre számíthat. Ezzel szemben a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem maradékának csökkenése drámai: a Corvinuson 48%-os, az ELTE-n 19%-os, míg a BGE-n 14%-os csökkenés várható.

A felsőoktatás jövőbeli helyzete különösen aggasztó, hiszen az olyan intézmények, melyek hozzájárulnak a magyar tudományos élet növekedéséhez, várhatóan csökkenő hallgatói létszámmal küzdenek a közeljövőben. Ezt a szakértők úgy értékelték, hogy a magyar kormány a felsőoktatás mellett az egészségügyből és más kulcsszereplő területekről is visszahúzódik.

A demográfiai trendek alapján a 25-34 éves korosztályban a diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, így a politika célzottan a fiatalok jövőjét érinti. Ennek következményeként sok fiatal számára nehezen elérhetővé válik a felsőoktatás, sőt akár jelentős anyagi terhet is jelenthet a családoknak, mivel az önköltséges képzés magas költségeit nekik kell állniuk. Ezzel a döntéssel a kormány kockázatot vállal, hiszen hatással lesz a jövő munkaerejének minőségére és képzettségi szintjére.

A felsőoktatási rendszer átalakulása nemcsak az egyetemisták életét befolyásolja, hanem az ország jövőjét is, hiszen a képzett munkaerő kulcsszerepet játszik a gazdaság fejlődésében és a technológiai innovációban. Mit tehet a kormány a helyzet javítása érdekében? Szükség lesz a felsőoktatás újragondolására és a támogatási rendszer átalakítására, hogy a fiatalok ne maradjanak le a globális versenyképesség terén.