Március 6-án közel kerülünk a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb aspektusához, az ESG-szempontokhoz, és hogy az energetikai átállás hogyan formálja a jövőnket. Az Európai Unió reformcélkitűzései alapján a fosszilis energiahordozók szerepét a megújuló források egyre nagyobb arányban kezdik átvállalni.

A villamosenergia árára számos tényező hat: időjárás, piaci viszonyok, technológiai fejlődés és szabályozási környezet. A kereslet érzékenységét a fogyasztók iránti igények, az ajánlatot pedig az energiamix határozza meg, amelyben a fosszilis, megújuló és nukleáris energiaforrások szerepelnek. A legfrissebb adatok szerint 2023-ra az EU energiamixének 44%-a megújuló forrásokból származik, ez a szám folyamatosan emelkedik, ami a panel nyílásait is jelentősen befolyásolja.

A napelemes technológia élettartamra vonatkoztatott fajlagos költsége (LCOE) az elmúlt évtizedben 85%-kal csökkent, köszönhetően a gyártás méretgazdaságosságának és a naperőművek széleskörű elterjedésének. Ezzel szemben a fosszilis energiahordozók, különösen a szén és a földgáz egyre drágábbá váltak, a kibocsátási kvóta rendszerek miatt. Az IEA 2023-as világenergia-jelentése szerint a gáz egységnyi energiaértékének költségei emelkednek, és a szén LCOE-mértéke már fenntarthatatlanul magas.

A tengeri szélenergia 65%-kal csökkentette LCOE-jét, ám még mindig drágább, mint a szárazföldi szél. A geotermikus energia, hasonlóan a vízerőművekhez, a helyspecifikus jellemzőik miatt nem terjedt el széleskörűen, de a vizes erőművek stabilitása kedvező áralakulást biztosít.

Az utóbbi időben észlelt piaci anomáliák figyelemmel kísérése érdekében az EU energiatárolási kapacitásainak fejlesztésére és rugalmasságának növelésére van szükség. A technológiai újítások az energiatárolás területén, mint például az akkumulátoros tárolórendszerek, egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások integrálásában, hiszen Európában a tároló kapacitás mindössze 17,2 GWh, ami csekély az energiamix figyelembe vételével.

A geopolitikai feszültségek, különösen az orosz-ukrán konfliktus, tovább növelik a villamosenergia-piaci árakat, hiszen az alternatív források (mint például LNG) kereslete is megnövekedett. Ez miatt az európai villamosenergia-piac nehézségei még összetettebbé váltak, mivel az erőforrások közötti áramlás korlátozott.

A piaci anomáliák kezeléséhez elengedhetetlen az együttműködés erősítése a tagállamok között és a határokon átnyúló energiahálózatok fejlesztése. Az adatok azt mutatják, hogy a megújuló energiaforrások térhódítása nemcsak a gazdasági folyamatokat, hanem a jövőbeli energetikai bevételeket és a fenntarthatósági célokat is jelentősen befolyásolja.