A Netflix legújabb négy részes sorozata, a Kamaszok, heves vitákat váltott ki a tengerentúli és a magyar jobboldali sajtóban. A sorozat középpontjában egy fiatal fiú áll, aki megöl egy lány osztálytársát, ami egy valós eset ihletésére készült. Tény azonban, hogy a sorozat alkotói tudatosan módosították a történetet, egy valós bűncselekmény elkövetőjének bőrszínét megváltoztatva.

Ian Miles Cheong, egy népszerű jobboldali kommentátor az X közösségi oldalon néhány nappal ezelőtt megosztotta gondolatait, miszerint a Kamaszok valódi bűncselekményekből merít, többek között a 2024. július 29-én történt Southportban bekövetkezett gyilkosságból is. A bűncselekmény elkövetője egy fekete férfi volt, Axel Rudakubana, ám a sorozat adaptációjában a gyilkost fehér fiúra cserélték. Cheong úgy vélte, hogy a sorozat a fehérellenes propaganda egy példáját testesíti meg.

Elon Musk is feltűnt Cheong bejegyzésénél, és a „Wow” kommentjével fejezte ki véleményét a vitatott magyarázatra. Sok felhasználó kritikáját fejezte ki, mondván, hogy Musk ezzel továbbra is táplálja az álhírek terjedését és sérti a tragédia áldozatainak emlékét.

Fontos megjegyezni, hogy a Kamaszokat már 2024. március 14-én bejelentették, és a forgatás már jóval a Southportban történt tragédia előtt zajlott. Az alkotók egyértelművé tették, hogy a történet fikció, és olyan valós gyilkosságok inspirálták, amelyeket fiatal férfiak követtek el lányok ellen az Egyesült Királyságban. Tudományos elemzők is hangsúlyozták, hogy a sorozat nemcsak egyetlen esetre fókuszál, hanem a fiatalok körében elterjedt erőszakos magatartás szélesebb összefüggéseivel foglalkozik.

A Lakmusz hírei szerint Musk és Cheong nézetei a Kamaszokról az utóbbi napokban más hírportálokon is megjelentek, például a Mandineren, a Vadhajtásokon és az Origón is. A Mandiner egyik cikkében azt írták: „Szintet lépett a Netflix: fehér kisfiú játssza a fekete gyilkos migránst az új sikersorozatban.” Az Origó szerint pedig „a woke-propaganda új mélysége – Netflix-sorozatban csináltak fehér fiút a fekete gyilkosból.”

Ezek az állítások felvetik a kérdést: hogyan alakítják a médiával szembeni elvárásainkat és a valóságképünket a modern történetmesélési eszközök? Hogyan hat a közönségre a fikció és a valóság határvonalának elmosódása?