A helyzet komolyságát Ukrajna szöuli nagykövete, Dmitro Ponomarenko is megerősítette. Kijev arra számít, hogy az oroszországi Kurszk térségében és esetleg Kelet-Ukrajnában, az oroszok által megszállt területeken északi-koreai katonai egységek érkezhetnek a frontra az elkövetkező hónapokban. Ez a fejlemény aggodalmat keltett a nyugati országokban, hiszen tovább fokozhatja Európa legnagyobb konfliktusát a második világháború óta.

Putyin és Kim Jong-un kapcsolata újabb dimenzióba léphet, hiszen ez a szövetség kihatással lehet az indiai-csendes-óceáni térség biztonsági egyensúlyára is. A Bloomberg jelentése szerint a rivalizálás Kína és az Egyesült Államok között egyre élesebb, ami tovább növeli a feszültséget a globális politikában.

Olaf Scholz német kancellár legutóbbi telefonbeszélgetésében Vlagyimir Putyinnal figyelmeztette őt arra, hogy az észak-koreai katonák bevetése súlyosan eszkalálhatja a helyzetet Ukrajnában. A katonák bevetése új dimenziót jelent a konfliktusban, amely a háború globalizálódására utal, így Scholznak és Hszi Jinpingnek tisztázniuk kell a helyzetet a közelgő G20-as találkozón.

A legfrissebb aggodalmak az APEC, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés legutóbbi csúcstalálkozóján is felmerültek, ahol Kína nyilvánvalóan nem kommentálta észak-koreai csapatok bevetését, ami arra utalhat, hogy Peking elégedetlen a kialakult helyzettel.

Kína elnöke, Hszi Jinping világosan jelezte, hogy Peking nem engedi meg, hogy konfliktusok árnyékolják be a Koreai-félszigetet, és nem nézi tétlenül, ha saját stratégiai biztonsága veszélybe kerül. Észak-Korea eddig több mint tízezer katonát küldött Oroszország számára, különösen azt követően, hogy Ukrajna augusztusban meglepetésszerűen támadta meg az orosz megszállás alatt álló területeket. Moszkva cserébe segít Phenjannak, anyagi támogatást nyújtva, valamint katonai erőt is biztosítva számára.

A Phenjan által Oroszországba küldött lőszer és fegyverek mennyisége is aggasztó, hiszen több millió lőszert, tüzérségi rendszereket és nagy hatótávolságú rakétákat szállítottak. A Financial Times értesülései szerint az ukrán hírszerzés szerint a helyzet tovább súlyosbodhat, amiért Ukrajna hónapok óta kéri szövetségeseit, hogy engedélyezzék a nyugati által biztosított fegyverek bevetését katonai célpontok ellen Oroszország területén. Joe Biden leköszönő amerikai elnök vasárnap végül megadta az engedélyt, amely után a britek és franciák is hasonló döntést hoztak. A német kormány azonban továbbra is ellenáll a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnának történő átadásának.

Ez a helyzet egészen új kihívások elé állíthatja a nemzetközi rendet, hiszen a háború kiterjedése és az új szövetségek kialakulása a jövő konfliktusainak alapját adhattja. Az érintettek folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, hiszen a következő hónapok döntő fontosságúak lehetnek a térség jövője szempontjából.