Gerhard Karner osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy az osztrák kormány rendezett kitoloncolási programot készít elő Szíriába. Az utasításai szerint a új menedékkérők befogadása már nem lehetséges. Ausztriában körülbelül százezer szíriai menekült él, ami komoly kérdéseket vet fel a már ott tartózkodó szíriaiak jövőjét illetően.

Nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság terrorista szervezetnek minősítette a Hajat Tahrir al-Sam (HTS) frakciót, amely a szíriai lázadók élén áll, Damaszkusz bevétele után több nyugat-európai ország, köztük Ausztria, Belgium, Olaszország, Németország, Görögország és Hollandia, felülvizsgálta migrációs politikáját, és immár ők sem fogadnak be újabb menedékkérőket. Az Egyesült Királyság ráadásul leállította a már benyújtott szíriai menedékkérelmek feldolgozását is.

A menekültjogi és segélyszervezetek szerint a döntés túl korai, hiszen a szíriai helyzet sok szempontból még mindig nagyon instabil. Az Aszad család 1970 óta regnáló hatalma, amely a polgárháború kirobbanásáig stabilnak tűnt, napjainkban egyre inkább megrendül, mivel a konfliktus során több mint 600 ezer ember vesztette életét, és a lakosság felét elüldözték, sokan közülük kényszerű menekültként élnek külföldön.

A menekültek nyugati országokban, például Németországban és Belgiumban próbálták keresni a boldogulás lehetőségét, de sok helyen a menedékkérelmek feldolgozása leállt vagy felfüggesztésre került. Németországban például több ezer szíriai menedékkérő kérése nem került elbírálásra, míg Belgium szintén egy erőteljes intézkedés keretében felfüggesztette a szíriai menedékkérelmek feldolgozását. Az uniós országok közül Görögország is vizsgálja a szíriai menekültek befogadásának leállítását.

Ciprus már augusztusban felfüggesztette az eljárásokat, mivel nem tudtak megbirkózni a menekültek áradatával. Az Európai Bizottság számára kényes kérdéssé vált, hogyan lehetne normalizálni a kapcsolatokat Szíriával, amellyel a migránsok hazautazását szeretnék megkönnyíteni.

Törökországban, ahol a legnagyobb számú szíriai menekült él, a helyzet szintén kényes. A menekültek több mint hárommillióan fejtik ki, hogy ők készen állnak a hazatérésre, azonban otthonaikban a háború következményei még mindig érezhetőek, hiszen számos térségben hiány van vízből és villamos energiából. Az egyik menekült, aki a háború kezdetén kényszerült elhagyni hazáját, úgy nyilatkozott, hogy még nem világos, ki fogja irányítani az országot. Azt is megemlítette, hogy sokan csak akkor térnek vissza, ha a helyzet stabilizálódik.

A menekültek között egyre növekvő népszerűsége van a hazatérésnek, hiszen a Törökországban élők is tapasztalják, hogy az életkörülményeik romlanak a gazdasági válság és az infláció miatt. A szakértők szerint a menekültek tömeges hazatérése nem várható, de ha ez nem következik be, feszültség és újabb kihívások merülhetnek fel.