Brüsszelben zajlott az Európai Unió vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója, ahol egyhangúlag megszavazták az Európai Bizottság által előterjesztett nagyszabású védelmi beruházási tervet. A döntés háttérben az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök várhatóan csökkenteni fogja az Egyesült Államok európai védelmére vonatkozó kötelezettségeit, ezáltal növelve a kontinens biztonsági feszültségeit.

A tagállami vezetők célja, hogy csökkentsék átjáró függőségeiket, fejlesszék a helyi védelmi ipart, és gyors ütemben pótolják a hiányosságokat. Az Európai Tanács zárónyilatkozata szerint a mostani lépések világos választ adnak a geopolitikai feszültségekre és az orosz fenyegetésre. A tagállamok a következő intézkedéseket hajtják végre:

Intézkedések

- Rugalmasabbá teszik a költségvetési szabályokat,

- Bevonják az eddig fel nem használt strukturális alapokat,

- Új hitelkeretek révén akár 150 milliárd eurónyi közös hitelt vehetnek fel.

A beruházások irányai is meg lettek határozva: prioritásként kezelik a lég- és rakétavédelmet, a dróntechnológiát, a mély csapásmérő képességeket, a katonai mobilitást, az űrtechnológiát, valamint a mesterséges intelligencia és a kibervédelem alkalmazásait. Az Európai Beruházási Bank bővítheti védelmi célú portfólióját, a magántőke bevonása érdekében pedig ösztönző intézkedéseket hoznak.

Ezekkel a fejlesztésekkel összességében az EU a következő öt évben akár 800 milliárd eurót is fordíthat védelmi intézkedésekre, bár ennek tényleges felhasználása kérdéses. A német gazdaságpolitika radikális fordulaton megy keresztül, hiszen Berlin eddig a költségvetési szigor híve volt, de most a védelmi képességek megerősítése érdekében reformokat sürget.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök már korábban is bírálta az EU védelmi politikáját, és nem biztos, hogy a jövőbeni lépésekben aktívan részt kíván venni. Az EU vezetői egymás után képesek voltak megvitatni a különböző védelmi és biztonsági kérdéseket, de a magyar kormány egyes döntései már most is megkérdőjelezhetők.

Brüsszelben a Külügyminisztérium képviselői és más tagállamok vezetői már előre jelezték, hogy ha szükséges, közös nyilatkozatot adnak ki Ukrajna támogatásáról, még Magyarország esetleges távolmaradása ellenére is. Ezek az események azt mutatják, hogy az EU-ban növekvő nyomás nehezedik a tagállamokra a védelmi együttműködés megerősítése érdekében.