A Közgazdasági és Területfejlesztési Minisztérium jelenleg dolgozik azon, hogy precíz szabályokat állítson fel a kistelepülések „önvédelmi jogát” illetően. Kiderült, hogy ez az „identitásvédelmi” elképzelés lehetőséget adhat az önkormányzatok számára arra, hogy korlátozzák az ingatlanvásárlásokat. Az ingatlanpiac éppen azokban a falvakban és kisvárosokban élénkült meg, ahova sokan költöztek, ami komoly gazdasági következményekkel járhat, ha a településekvezetők a vándorlás és az ingatlanok adásvételének visszaszorítása mellett döntenek.

Jelenleg még nem tisztázott, hogy mekkora falvak és városok vezethetnek majd be ilyen korlátozásokat; ha a húszezer fősnél kisebb településeket nézzük, ahol legalább három ingatlanpiaci tranzakció történt egy adott évben, akkor jól látható a népességnövekedés és az ingatlanár-emelkedés közötti összefüggés.

Az érintett területek közül a főváros és a nyugati országhatár közelében található nagyobb falvak tartoznak a legnagyobb növekedéshez. A második csoportba pedig a 2015 és 2023 között extrém ingatlanár-emelkedést tapasztaló települések kerülnek, mint például Alcsútdoboz, amely Felcsúttal szomszédos. E falvakban az önazonosság-védelem bevezetésével súlyos kérdések merülhetnek fel, hiszen a legkisebb települések adatai nem mindig állnak rendelkezésre, mivel a Központi Statisztikai Hivatal nem regisztrál elegendő ingatlantranzakciót a helyi árak meghatározásához.

Példaértékű eset Nógrád megyéből, ahol a fővárosból kiköltözők száma olyan mértékben nőtt, hogy magániskola is nyílt a gyerekeiknek, ami a korábbi 24 ezer forintos átlagos ingatlanár 245 ezer forintra ugrásához vezetett 2023-ra. Az ingatlanpiac élénkülése következtében olyan falvak, mint például az észak-borsodi települések is jelentős figyelmet kaptak a szlovák vásárlók körében, hiszen a koronavírus-járvány alatt a Kassa agglomerációjának közelébe kerültek.

A román határ mentén lévő kistelepülések ingatlanpiaca szintén felpezsdült a Románia schengeni övezethez való csatlakozása óta, ami tovább növelheti a keresletet a határhoz közeli magyar ingatlanok iránt. Annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatok korlátozások bevezetése mellett döntenek, a tervezett intézkedések részletei még kidolgozásra várnak.

Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy a jogszabálytervezet lehetőséget ad az ingatlan- és lakcímbejelentési feltételek szigorítására, mely hatással lehet a települések jövőbeli fejlesztéseire. E mellett számos olyan kihívás is felmerülhet, miszerint az adottságok, például a helyi infrastruktúra teherbíró képessége, szintén befolyásolhatja a vásárlások számát.

A megélhetési költségek és az ingatlanárak emelkedése egyre inkább aggasztja a helyi lakosságot, főleg a turisták által érintett területeken, mint a Balaton környékén, ahol az ingatlanárak kilőttek az elmúlt évtizedben. Ha a településeknek sikerül kezelniük az identitásvédelmet, az jelentős mértékben befolyásolhatja a jövőbeli ingatlanpiac alakulását.