A légszennyezés nem csupán a friss levegő élvezetét rontja, hanem súlyosan befolyásolja egészségünket is. A tanulmányok azt mutatják, hogy a rossz levegőminőség felelőssé tehető a szívbetegségek és a stroke korai előfordulásáért, a tüdőbetegségek és a tüdőrák csak a második helyen állnak. A legveszélyesebb szennyező anyagok közé tartozik a 2,5 mikronnál kisebb finom részecskék, mint például a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid, melyek képesek behatolni a tüdőbe, majd a vérkeringésbe jutni, ahol felhalmozódhatnak.

A stroke-nak két fő típusa van: a iszkémiás stroke, amely akkor fordul elő, amikor az agy nem kap elegendő vért, és a hemorrágiás stroke, melyet az agyi vérzés jellemez. Az iszkémiás stroke az esetek 85%-át teszi ki, míg a hemorrágiás stroke a fennmaradó 15% miatt következik be.

Kutatások kimutatták, hogy a rövid távú, magas szennyezettségű időszakok elsősorban az iszkémiás stroke-ra gyakorolnak hatást. A légszennyezés hozzájárul a megnövekedett vérnyomáshoz, ezáltal növelve a stroke valószínűségét.

Hosszú távú légszennyezés esetén mind az agyvérzés, mind az iszkémiás stroke kockázata megnő. Az évek során belélegzett finom részecskék felhalmozódnak, és a véráramban rendellenességeket okozhatnak, amelyek stroke-ot idézhetnek elő.

Miként csökkenthetjük a stroke kockázatát? Az életmódbeli választásaink kulcsszerepet játszanak. Az elhízás, a magas vérnyomás, a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás és a magas koleszterinszint mind hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához. Ezeket az állapotokat életmódváltással könnyen befolyásolhatjuk, szemben a légszennyezéssel, amely gyakran külső tényezők eredménye.

A legmagasabb légszennyezés a forgalmas útszakaszok közelében és ipari területeken észlelhető, különösen reggel és késő délután. A meleg időjárás esetén a finom részecskék koncentrációja is megnövekszik, ami különösen veszélyes lehet az egészségünkre. Ősszel és télen a fűtési időszak során általában magasabb a levegő szennyezettsége, ám a hőmérséklet csökkenése miatt az ezekből fakadó egészségi kockázatok is csökkenhetnek.

A stroke kockázatának csökkentésére fontos lépés, hogy kerüljük a szennyezett levegőt, különösen a nőtt szennyezettség idején. Otthon zárt ablakok mellett jól érezhetjük magunkat, és a szabadban végzett aktivitásunkat is érdemes a szennyezett időszakokon kívülre tervezni.

Ki a legnagyobb veszélyben? A stroke, különösen a légszennyezés miatt, leginkább a 65 év feletti időseket érinti, különösen azokat, akik szív- és érrendszeri betegségekkel küzdenek. Szerencsére a modern orvoslás számos módszert kínál a stroke megelőzésére és kezelésére, beleértve a gyógyszereket és a szívsebészeti beavatkozásokat.

Mire figyeljünk a stroke tünetei esetén? A legtipikusabb tünetek közé tartozik a hirtelen kezdődő zsibbadás, a féloldali bénulás és a beszédzavar. További figyelmeztető jelek lehetnek:

Tipikus stroke tünetek

- Féloldali végtaggyengeség - Hirtelen egyensúlyvesztés és mozgási zavarok - Átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős látás, látótérkiesés - Beszédértési zavarok, szóformálási nehézségek - Zavartság - Szédülés - Erős fejfájás - Hirtelen fellépő eszméletvesztés

Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon vagy másokon, azonnal hívjunk mentőt, mivel a stroke életveszélyes állapot. A legjobb esélyeink arra, hogy a károsodást visszafordítsuk, ha a tünetek megjelenése után 4-5 órán belül orvosi kezelést kapunk. Tanácsos, hogy hozzátartozóink ismerjék a stroke tüneteit, hogy szükség esetén gyorsan tudjanak segíteni.

Összefoglalva: A légszennyezés a szív- és érrendszeri megbetegedések fő okozója. A stroke fajtái más-más módon vannak kitéve a légszennyezés hatásainak. A szennyezett levegő magas vérnyomást eredményez, ami növeli a vérrögök kialakulásának esélyét. Érdemes odafigyelni a nem csupán a szennyezett időszakokra, hanem a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra is.