Az OECD legfrissebb jelentése szerint Magyarország foglalkoztatottsági helyzete kiemelkedően kedvező, a munkaképes korú lakosság 74,4%-a dolgozik, ami jelentősen meghaladja az OECD 69,4%-os átlagát. Ráadásul a Covid-járvány előtti szinthez képest 4,5%-os növekedést értek el hazánkban, míg az OECD átlag csupán 1,5%-os fellendülésről számol be.

A tanulmány felhívta a figyelmet a hazai munkaerőpiac szerkezeti változásaira is. Az elmúlt évtizedben jelentős elmozdulás figyelhető meg az idősebb korosztályok felé, ahol a foglalkoztatottság 10,3%-kal nőtt, szemben az OECD 1,3%-os átlagával.

Ugyanakkor a munkaerőpiacon komoly területi egyenlőtlenségek tapasztalhatóak. A legszembetűnőbb adat a munkaerőhiány területi eloszlása: Budapesten 202%-kal több az egy munkanélkülire jutó betöltetlen állás az országos átlaghoz képest, míg Észak-Alföldön 73%-kal kevesebb.

A fiatalok helyzetére is rámutat a jelentés: a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok aránya 13%-os, ami szintén kedvezőbb az OECD 16,8%-os átlagánál.

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közleményében hangsúlyozta, hogy novemberben a regisztrált álláskeresők száma (224 914 fő) közel három és fél évtizede a legalacsonyabb szinten állt Magyarországon.

Egyes közgazdászok azonban, mint például Pogátsa Zoltán, kritikával illetik a magyar munkahelyek termelékenységét, mivel az alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatok, mint az összeszerelés, túlzott mértékben jelen vannak a piacon.

A mesterséges intelligencia (MI) terjedése is komoly aggodalmat kelt. Az OECD adatai szerint Magyarországon a munkavállalók 12,2%-a van kitéve az automatizálás magas kockázatának, ez minimálisan, de meghaladja az OECD 12%-os átlagát. Budapesten mindössze 4%-os ez az arány, míg Közép-Dunántúlon 19,5%-ra rúg.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Finance 2024 konferenciáján arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg a hétköznapokat. Szerinte az MI kulcsszerepet játszik majd a munkatermelékenység növelésében, várhatóan 15%-os GDP-növekedést és 26%-os termelékenységnövekedést hozva a magyar gazdaságban.

Az MI alkalmazása azonban komoly munkaerőpiaci kockázatokat is hordozhat, különösen az irodai és magasan képzett munkahelyeken. Baranyi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatási professzora hangsúlyozta, hogy nem indokolt a félelem a mesterséges intelligencia miatt, mert ahogy a digitális transzformáció új lehetőségeket teremtett, úgy az MI is új utakat nyithat meg számos területen.

Ezek a változások egy új kihívás elé állítanak minket, a munkavállalóknak és a diákoknak is alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz, hogy ne csupán túléljenek, hanem sikeresen boldoguljanak az egyre gyorsabban változó munkaerőpiacon.