A Max Planck Anyagcserekutató Intézet legújabb kutatásai szerint a híres „desszertgyomor” valójában az agyunkban rejtőzik. A National Geographic cikkében részletesen tárgyalják a felfedezést, amely nem csupán állatokra, hanem emberekre is vonatkozik. A kutatók kiderítették, hogy a béta-endorfin nevű vegyület játszik kulcsszerepet abban, hogy miként reagálunk a cukros ételek látványára is.

Evolúciós szempontból ez a mechanizmus rendkívül fontos, hiszen a cukor gyors energiaforrás, amely támogatja a túlélésünket. A kutatások során megfigyelték, hogy amint az egerek cukorhoz jutnak, az idegi útvonal, amely a „desszertgyomorhoz” vezet, azonnal aktiválódik. Ez különösen érdekes, mivel a kutatók felfedezték, hogy még a jól lakott egerek is késztetést éreznek az édességek után.

Az agy vizsgálata során a POMC nevű idegsejtek aktivitása drámaian megugrott, amint az egerek édes ízhez jutottak. Ezek az idegsejtek nemcsak a jóllakottságot jelző molekulákat bocsátanak ki, hanem béta-endorfinokat is, amelyek az örömérzetért is felelősek. Az endorfinok hatása hasonló az ópium származékokéhoz, és kulcsszerepet játszanak különböző élettani és idegi folyamatokban.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás kiterjedt az emberi alanyokra is, ahol hasonló agyi aktivitást figyeltek meg, mint az egereknél. Amikor az önkéntesek édes cukoroldatot fogyasztottak, a jutalomérzéssel összefüggő agyi központok szintén aktiválódtak. Ez az evolúciós szempontból különösen figyelemre méltó, hiszen a kockázatosan ritkán elérhető cukor fontos táplálékforrás lehetett őseink számára is.

A kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy ha az idegi útvonalat elnyomják, az egerek hajlandósága a cukor fogyasztására csökkent, de ez csak akkor volt érezhető, ha eleve jóllaktak, míg éhes állapotban a blokk hatástalan volt. Eredményeik segíthetnek a jövőbeli elhízás elleni terápiák fejlesztésében, hiszen a kutatók felfedezései új lehetőségeket nyújtanak a túlzott édességfogyasztás és annak következményei elleni harcban.

A következő lépés, hogy további kutatásokkal mélyebben megértsük ezeket a komplex folyamatokat, és hogy a bélmikrobák szerepe hogyan befolyásolhatja az agyi reakcióinkat az étkezések során. A jövő egészségügyi szakemberei számára a „desszertgyomor” titka valóban kincset érhet.