A Covid-19 világjárvány több százmillió ember életét befolyásolta, és a tanulmányok szerint sokak esetében hosszú távú idegrendszeri tüneteket okozhat, amelyek háttere még mindig homályos. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói most rámutattak a mikrogliasejtek, az agyi gyulladások regulálóinak kritikus szerepére a Covid-19 kapcsán kialakuló agyi károsodások során. Eredményeiket a híres Nature Neuroscience folyóiratban publikálták.

A Covid-19 számos idegrendszeri rendellenességhez köthető, például szaglás és ízlelés elvesztéséhez, szédüléshez, fejfájáshoz, zavartsághoz, memóriaproblémákhoz, krónikus fáradtsághoz és vegetatív idegrendszeri zavarokhoz, amelyek jelentős mértékben rontják a betegek életminőségét. Klinikai képalkotó vizsgálatok megmutatták, hogy a betegség akut fázisában is kialakulhatnak változások az agy különböző területein, míg a poszt-Covid esetekben az agykéreg vastagságának csökkenése és az agyi keringés zavarai hónapokkal a fertőzés után is fennállhatnak.

Sajnos, az idegrendszeri elváltozások mögötti okok még nem teljesen tisztázottak. A Dénes Ádám vezette neuroimmunológiai kutatócsoport célja feltárni, hogyan befolyásolják az agy immunsejtjei, különösen a mikrogliasejtek a SARS-CoV-2 fertőzés által kiváltott gyulladás és idegrendszeri tünetek kialakulását. Ehhez egy új, innovatív módszert dolgoztak ki, amely lehetővé tette részletes szövettani és molekuláris biológiai vizsgálatok végzését Covid-19 miatt elhunyt betegek agyszövetében és perifériás szerveiben.

A kutatás során kiderült, hogy a mikrogliasejtek működési zavara és az agyi erek körüli gyulladásos folyamatok szoros kapcsolatban állnak a Covid-19 által érintett agyi területeken bekövetkező idegi károsodásokkal. A kutatók felfedezték, hogy a mikrogliasejtek neuronokkal és agyi erekkel való kapcsolattartásában kulcsszerepet játszó P2Y12R receptorok mennyisége jelentősen csökkent azokon a területeken, ahol a vírus fehérjéi és vaszkuláris gyulladás is jelen volt.

A kutatás továbbá azt is megmutatta, hogy a mikrogliák működési zavara együtt jár a mitokondriumok, azaz a sejtek energiatermeléséért felelős struktúrák károsodásával. A mikrogliasejtek károsodása leginkább azokban az agyterületekben volt megfigyelhető, ahol az erek gyulladásával párhuzamosan az idegsejtek kommunikációját alapvetően befolyásoló szinapszisok és mielinhüvely sérülése is észlelhető volt.

Az azonosított neurológiai rendellenességek változatos mértékben jelentkeztek az egyes betegek agyának különböző területein, különösen az agytörzsben, ahol a fő légzési és keringési központok találhatók. Az agykéreg, a hipotalamusz és a talamusz területei is érintettek voltak, ezek károsodása összefügghet a Covid-19 miatt fellépő hormonális, vegetatív idegrendszeri, memóriával vagy alvással kapcsolatos rendellenességek kialakulásával.

Érdekes módon a kutatók megfigyelték, hogy a SARS-CoV-2 vírus fehérjéi megjelennek az erek falát alkotó sejtekben és a cirkuláló immunsejtekben is, amelyek a gyulladt agyi területeken gyűlnek össze. Itt nemcsak a mikrogliasejtek működési zavarai, hanem a keringő vér és az agyszövetet elválasztó vér-agy gát sérülése is kimutatható volt.

Meglepetésként a kutatók számára kiderült, hogy a keringésben és perifériás szervekben megemelkedett gyulladásos fehérjék szintje szoros összefüggést mutatott az agyszövetben található gyulladás és a vírus örökítő anyag mennyiségével. Kimutatták a vírus fehérjék és RNS felismerésére irányuló, gyulladást szabályozó, úgynevezett inflammaszómák aktiválódását az agyszövetben, a tüdőben, a májban és a lépben. Azonban nem találtak elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az idegsejtek nagy számban fertőzöttek lennének. Ez arra utal, hogy a Covid-19 nem klasszikus idegrendszeri fertőzésként terjed, hanem elsősorban az érrendszeri gyulladás és az agyi gliasejtek anyagcserezavara révén vált ki neurológiai elváltozásokat.

"A megfigyelt gyulladásos folyamatok hozzájárulhatnak az akut SARS-CoV-2 fertőzés során tapasztalt, valamint a poszt-Covid-szindrómában észlelt neurológiai tünetek kialakulásához, mint például a memóriabajok, koncentrációs nehézségek, valamint a sokakat érintő krónikus fáradtság és depresszió" - mondta Dénes Ádám, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy további vizsgálatok szükségesek annak feltárására, hogy az azonosított agyi gyulladásos változások milyen mértékben befolyásolják a hosszú távú kognitív és neurológiai zavarok kialakulását, és hogy ezek célzott kezelése hogyan járulhat hozzá hatékonyabb terápiás eljárások kidolgozásához a Covid-19 idegrendszeri tüneteinek enyhítésére.