A legújabb kutatások szerint egy spanyol ősi barlangban, a Sima del Elefante-ban talált csonttöredékek Nyugat-Európa legrégibb ismert emberi koponyájához tartoznak. A fosszilis maradványok egy kihalt emberi faj felnőtt tagjának bal arcát és felső állkapcsát alkotják, aki körülbelül 1,1 - 1,4 millió évvel ezelőtt élt az Ibériai-félszigeten – számol be róla a The Guardian.

A felfedezés, ami alapjaiban változtathatja meg a korai emberi evolúcióról alkotott elképzeléseinket, a legkorábbi emberi maradványok között említhető, amelyek Nyugat-Európában megtalálásra kerültek. Feltételezések szerint a korai emberek legalább 1,8 millió évvel ezelőtt hagyták el Afrikát, és telepedtek meg Eurázsiában, amit a grúziai Dmanisiben talált öt korabeli koponya is bizonyít. Ezeket a koponyákat általában a Homo erectusnak, az első korai emberfajnak tulajdonítják.

Korábban a Sima del Elefante barlangban talált 1,1-1,2 millió éves állkapocscsont- és fogdarabok számítottak a legkorábbiaknak Nyugat-Európában. A közeli Gran Dolina barlangban szintén felfedeztek korai emberi maradványokat, amelyek körülbelül 800 ezer évesek. Ezt követően a kutatók külön fajként, a Homo antecessor néven azonosították őket, tekintettel a különleges jellemzőikre.

A Nature című folyóiratban megjelent tanulmányukat alapul véve a spanyol kutatók úgy vélik, hogy az újonnan felfedezett maradványok primitívebbek, mint a Homo antecessor, de hasonlítanak a Homo erectusra. A nejsi különbség, hogy a Homo erectusra vonatkoztatva a kutatók a Homo affinis erectus nevet ajánlották. Emellett a kutatócsapat nem hivatalosan a „Pink” nevet adta a fosszíliának a Pink Floyd zenekar után, amelynek legendás albuma, a The Dark Side of the Moon spanyol fordítása „La cara oculta de la luna”, ami „a hold rejtett arca” jelent.

Dr. María Martinón-Torres, a burgosi Nemzeti Emberi Evolúciókutató Központ igazgatója, elmondta, hogy a maradványok különféle jellemzőkkel bírnak: a Pink laposabb orrszerkezettel rendelkezik, mint a Homo antecessor, és sokkal különbözik a Homo sapiens modern arculatától, amely kiemelkedő orrcsontokkal bír.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum emberi evolúcióval foglalkozó kutatási vezetője hangsúlyozta a fosszília fontosságát, valamint annak jelentőségét a korai emberi migrációk vizsgálatában. A kutatók a közelmúltban felfedezték, hogy a körülbelül 1,1 millió évvel ezelőtti szélsőséges lehűlés okozhatta a korai emberek esetleges elvándorlását Nyugat-Európából, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért találtak különböző populációkat a Sima del Elefante után.

A felfedezés nemcsak a régmúltba enged bepillantást, hanem egy sor új kérdést is felvet az emberi evolúcióval és migrációval kapcsolatban. A Sima del Elefante életmódján belül folytatott további kutatások arra utalnak, hogy a barlangban egy kezdetleges fogpiszkáló használatáról árulkodó kopásnyom is felfedezhető, ami még több információt hordoz a korai emberi életformákról és szokásokról.