Az 1831-es globális lehűlés okának felfedezése

Több mint 190 év elteltével végre fény derült arra az okra, amely az 1831-es globális lehűlést és a súlyos éhínséget idézte elő. A St. Andrews-i Egyetem tudósai új kutatásuk során a Zavaricki vulkánt azonosították az esemény forrásaként. Ez a vulkán a távoli, lakatlan orosz Simusir szigetén található, a Kuril-szigeteken. A Daily Mail értesülései szerint a vulkánkitörés hatalmas mennyiségű hamut bocsátott a légkörbe, ami annyira elzárta a napfényt, hogy rövid, de drámai globális lehűlés következett be.

A kutatás felfedezései

A kutatás vezetője, Will Hutchison hangsúlyozta, hogy bár már régóta tudtak a 1831-es vulkánkitörésről, annak forrása eddig rejtve maradt. Az új kutatás kémiai elemzések révén kiderítette, hogy a Zavaricki vulkán volt a felelős a hamu kibocsátásáért. „A hamu kémiai nyomkővetésével sikerült kiderítenünk, hogy a titokzatos éghajlatváltozást ez a távoli vulkán okozta” – mondta Hutchison.

A Zavaricki vulkán aktivitása

A Zavaricki vulkán utoljára 1957-ben tört ki, de továbbra is aktívnak számít, így a jövőben újabb kitöréseket is produkálhat. Az akkori meteorológiai feljegyzések a sarkvidéki területeken kék, lila és zöld napot említenek, amelyek a vulkáni hamu hatására keletkeztek, ami szűrésre és elnyelésre kényszerítette a napfényt.

Mendelssohn megjegyzései

A híres német zeneszerző, Felix Mendelssohn is említést tett az 1831-es borongós időjárásról, amikor Alpokban tett nyári utazásáról számolt be. Azt írta: „Kietlen időjárás, egész éjjel és reggel is esett az eső, olyan hideg van, mint télen, a legközelebbi hegyeken már mély hó van…”.

Jégmagok és tudományos kutatás

A tudomány folyamatosan feltárja a múlt rejtélyeit. A tudósok a Grönlandról származó jégmagokat vizsgálták, amelyek az 1831-es évekre nyúlnak vissza. Ezek az adatok segítenek megérteni a légkör kémiai összetételét és a vulkáni aktivitást. A kutatás során mikroszkopikus hamurészecskéket azonosítottak a jégben, és részletes kémiai elemzések révén megállapították, hogy a Zavaricki vulkán hozta létre a hamut.

A lehetséges források vizsgálata

Különösen érdekes, hogy az első elemzések a Fülöp-szigeteken található Babuyan Claro vulkánra utaltak, de a korábbi kutatások nem találtak meggyőző bizonyítékot az 1831-es kitörésre. Más vulkánokat, mint a Ferdinandea vagy Campi Flegrei is emeltek már ki a lehetséges források között, de ezek kitörései sokkal kisebbek voltak, és nem voltak elegendőek ahhoz, hogy globális hatásokat gyakoroljanak.

A vulkánkitörések előrejelzése

Bár a kutatás végre megoldotta az 1831-es éghajlatváltozás titkát, a vulkánkitörések előrejelzése továbbra is komoly kihívást jelent. A Zavaricki vulkán lakatlan szigeten található, és mivel nem figyelik folyamatosan, rendkívül nehéz megjósolni, mikor és hol következhet be egy újabb, jelentős kitörés, amely hasonló globális következményekkel járhat.

„Ez a sziget lakatlan, és senki sem figyeli folyamatosan ezt a vulkánt, ezért a kutatásunk is azt illusztrálja, hogy milyen nehéz lesz előre jelezni, mikor és hol történhet egy következő nagy hatású kitörés” – tette hozzá Hutchison.