Felfedve a titkos dokumentumokat: Miért kellett 50 éve kettévágni Ciprust?
2024-11-23
Szerző: Bence
A legújabonna megjelent titkos dokumentumok betekintést nyújtanak az 1974-es ciprusi válság lefolyásába, új perspektívákat adva az eseményekhez. Az egyik, 1974. július 2-i jelentés arra figyelmeztetett, hogy a ciprusi tisztviselők aggályosnak tartják a görög katonai jelenlét következményeit. Egy másik dokumentum felhívta a figyelmet a kommunista hatalomátvétel kockázatára, ha a görög csapatok elhagynák a szigetet.
A legújabb információk szerint a titkosszolgálatot sem tájékoztatták a ciprusi elnök, III. Makariosz érsek megbuktatásának terveiről. A tehát a török invázió előtt nem készültek jelentések arról, hogy milyen mértékű katonai beavatkozás várható Ankarától, és mikorra tervezték azt. Titusz Chaos már a török csapatok megindulása előtt uralkodott a titkosszolgálati körökben.
A dokumentumok arról is beszámolnak, hogy más országok, mint az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia, elfogultak voltak Törökországgal szemben. Washington politikáját nyíltan törökbarátnak minősítették, ami súlyosan befolyásolta a térség stabilitását.
A Ciprusért folytatott konfliktus gyökerei az 1877-78-as orosz-oszmán háborúig nyúlnak vissza, amely megosztotta a Balkán térségét. A Balkán falainak megerősítése érdekében a britek 1878-ban titkos megállapodást kötöttek az Oszmán Birodalommal, amelyben Ciprust közvetlen brit ellenőrzés alá helyezték. A britek ezen felül egy stratégiai bázisként tekintettek Ciprusra.
Az 1925-ös koronagyarmati státusz alatt mind a görög, mind a török oldal kezdte érzékeltetni nacionalista törekvéseit, ami véres konfrontációkhoz vezetett. 1933-ban a görög püspökök fellázadtak a brit uralom ellen, amiért brutálisan megbüntették őket, számos lelkészt száműztek.
A II. világháború alatt a brit és görög csapatok együtt küzdöttek a szövetségesek oldalán, de a háború végét követően a görög ciprióták fokozatosan bezárkóztak, és a helyi politikai helyzet tovább destabilizálódott. 1955-ben létrejött az EOKA, amely fegyveres gerillaharccal próbálta elérni Ciprus görögországi egyesülését.
A válság csúcspontja 1974. július 20-án következett be, amikor Törökország megkezdte az "Attila hadműveletet", ami végül a sziget észak-déli felosztásához vezetett. Az Észak-ciprusi Török Köztársaság függetlenségét mindössze Ankara ismeri el.
Ciprus megosztottsága nem csupán politikai probléma, hanem egy sor humanitárius válsághoz is vezetett, hiszen a több éve elhanyagolt települések szellemvárosokká váltak. A Famagustához tartozó Varózia mára az egyik legismertebb szellemváros, ahol a háború óta jelentős rombolások történtek, és a város már több mint 50 éve katonai ellenőrzés alatt áll. Az ENSZ továbbra is próbálkozik a rendezés kérdésével, de a kilátások egyelőre borongósnak tűnnek.