Az óceánok felmelegedésének üteme drámai mértékben, szinte megduplázódott 2005 óta. A legfrissebb adatok szerint 2023-ban már az óceánok felszínének ötödén tapasztaltunk jelentős hőhullámokat. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat legújabb jelentése alapján ez a jelenség már aggasztó méreteket ölt, amely a globális klímát komoly veszélybe sodorhatja.

Karina von Schuckmann, a kutatás vezetője, videokonferencián osztotta meg a figyelemfelkeltő eredményeket, hangsúlyozva, hogy az óceánok hőmérséklete az 1960-as évek óta folyamatosan emelkedik. Az újabb adatok szerint 2005 óta a hőelnyelés mértéke már 1,05 watt négyzetméterenként, míg az ezt megelőző évtizedekben csupán 0,58 wattot mértünk négyzetméterenként. Ez a drámai növekedés arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés hatásai egyre súlyosabbak.

A Föld összterületének 70%-át borító óceánok állapota kiemelten befolyásolja a szárazföldi éghajlatot is. A magasabb vízhőmérsékletek következtében gyakoribbá válnak a pusztító viharok és árvizek, melyek világszerte emberek és ökoszisztémák ezreit fenyegetik.

A hőhullámok száma 2023-ban is aggasztó módon nőtt: a tengerfelszínen a terület 22%-án legalább egyszer megfigyelhető a szélsőséges hőhullám. Ráadásul ezek a hőhullámok egyre hosszabb időn át tartanak, hiszen 2008 óta az éves átlag már 40 napra emelkedett a korábbi 20 naphoz képest.

A Jelentésből kiderült az is, hogy a Barents-tenger, amely az Északi-sarkhoz tartozik, már a folyamatos hőmérséklet-emelkedés állapotába került. Ezen kívül a kutatók felfedezték, hogy a tengeri hőhullámok hatása a Földközi-tenger legmélyebb, 1500 méteres régióiban is érezhető, ami még inkább aggasztó, hiszen a mélyvizi ökoszisztémákra gyakorolt hatásaik jövője is kétséges.

Az adatok fényében elmondható, hogy a globális felmelegedés kezelésére sürgető szükség van a világ különböző országai között történő szorosabb együttműködésre. Ne hagyjuk figyelmen kívül az óceánok védelmét, hiszen sokkal szélesebb kihatásai vannak, mint azt elsőre gondolnánk! A jövőnk múlik rajta!