Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, hogy az adócsökkentés a gazdaságpolitikában kulcsfontosságú, és versenyképes vállalatokra van szükség Magyarországon. Ennek érdekében tőkejuttatási programot hirdetnek meg a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter koordinál.

A kkv-k a magyar gazdaság gerincét képezik, hiszen ezek a cégek a foglalkoztatottak kétharmadát foglalkoztatják, biztosítva ezzel megélhetést több millió család számára. A kormány célja, hogy 2025-re a GDP 3-5%-kal növekedjen, amihez kiemelten fontos a kkv szektor megerősítése.

A kormány a hazai kkv-k növekedését és lehetőségeik bővítését érdekében korábban megújította a 2030-ig szóló kkv-stratégiát, és különös figyelmet fordított a szektor fejlesztésére. Az alábbi programok várhatók: - A Széchenyi Kártya Program kedvezőbb feltételei, - a kkv-k beruházásait támogató tőkeprogram, - az exportélénkítő új hitelprogram, - a kifektetéseket támogató hitel- és tőkeprogram, - a célzott beruházási támogatást nyújtó „1+1” Program, - a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv rendelkezzen saját honlappal és e-mail elérhetőséggel, - vállalkozásfejlesztési uniós program, - a vállalati elektromos autó támogatási program.

A kormány állítása szerint nem segítik a kkv-kat? A 24.hu által közölt elemzés szerint a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetés legnagyobb operatív programja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz). A magyar vállalkozások több mint 90%-a ezen program keretein belül férhet hozzá az EU-s fejlesztési forrásokhoz.

A lap értesülései szerint a program keretében körülbelül 2100 milliárd forintnyi uniós forrást tartalmaz. Ebből már mintegy 950 milliárd forintot megkötöttek, azonban a további 600 milliárd forintnyi forrást az Európai Tanács blokkolta jogállami feltételek miatt, így a még rendelkezésre álló 550 milliárd forintra 2024 hátralévő részében írnak ki pályázatokat.

A 24.hu szerint a fennmaradó források 85%-a állami feladatok ellátására mehet, míg a kkv-k céljai háttérbe szorulhatnak – amit a kormány nem kommentált.

A kormányzati válaszok alapján a célzott támogatások és programok még a jövőben is a kkv-szektor versenyképességének erősítését szolgálják. Az Ifjúsági Garancia Program az alacsony munkanélküliségi rátával rendelkező fiataloknak ad lehetőséget, eddig csaknem hétezer fiatal talált munkát e keret segítségével.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiacra lépő fiatalok támogatása elengedhetetlen a versenyképesség növelése érdekében; e programok célja a kkv-k helyzetének javítása és a gazdasági fejlődés elősegítése.