Január végén Donald Trump a Fehér Házban újságírók előtt aláírta azt az elnöki rendeletet, amely lehetővé tette, hogy több mint 50 évvel a politikai gyilkosságok után a családtagok és az amerikai nép megérdemlik a transzparenciát és az igazságot. A rendelet már akkor is sok kérdést felvetett, hiszen Trump ígéretet tett arra is, hogy a Robert Kennedy szenátor és Martin Luther King polgárjogi aktivista elleni 1968-as merényletek aktáit is nyilvánosságra hozza.

A Nemzeti Levéltár kedden este közzétette az első elektronikus másolatokat, amelyek a John F. Kennedy-üggyel kapcsolatos eddig titkosítva tartott dokumentumokat tartalmazzák. Összesen várhatóan több mint 80 ezer irat válik elérhetővé, aminek jelentősége felbecsülhetetlen az amerikai történelem megértése szempontjából. Az iratok digitalizálása mellett a már nyilvánossá vált akták személyesen is megtekinthetőek a levéltárban.

Az amerikai igazságügyi minisztérium utasította az érintett ügyvédeket, hogy sürgősen vizsgálják át a merényletről készült feljegyzéseket, mivel ezek érzékeny nemzetbiztonsági ügyeket érintenek. A digitális dokumentumok betekintést nyújtanak abba a légkörbe, amely az Egyesült Államokban uralkodott az 1960-as években, különösen a Szovjetunióval való feszültségek után, ami alig egy évvel a kubai rakétaválság után majdnem atomháborúhoz vezetett.

A Kennedy-üggyel foglalkozó szakértők úgy vélik, hogy a most nyilvánosságra került dokumentumok valószínűleg nem hoznak jelentős változást a már ismert részletekhez képest. Ugyanakkor új információk birtokába juthatnak, amelyek segíthetnek jobban megérteni a merénylet körülményeit és a lehetséges elkövetőket.

John F. Kennedy elnököt 1963. november 22-én Dallasban gyilkolták meg. A Warren-bizottság a hatvanas években arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald, egykori amerikai tengerészgyalogos, akit három lövésért tartanak felelősnek, egyedül követte el a gyilkosságot - ez mind a mai napig a hivatalos álláspont.

Érdekes megjegyezni, hogy 1976-ban egy szenátusi bizottság megállapította, hogy az amerikai elnök „valószínűleg” összeesküvés áldozata lett, azonban nem neveztek meg konkrét személlyel vagy szervezettel kapcsolatos bizonyítékokat. A nyomozást 1988-ban zárták le, mert „nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre.”

Donald Trump első elnöki ciklusa alatt is ígéretet tett a John F. Kennedy ellen elkövetett merénylettel kapcsolatos összes anyag nyilvánosságra hozására, de akkor a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Központi Hírszerző Ügynökség kérésére számos dokumentum továbbra is titkosított maradt.

A Kennedy-akták megnyilvánulása tehát nem csupán történeti jelentőséggel bír, hanem hozzájárulhat a politikai merényletek utáni amerikai társadalom emlékezetének és igazságszolgáltatásának megértéséhez is. Miért tartották titokban ezeket az információkat eddig, és milyen újabb rejtélyekre derülhet még fény?