Ferenc pápa, az argentin Jorge Mario Bergoglio, 1936. december 17-én látta meg a napvilágot Buenos Airesben. Olasz bevándorlók gyermekeként született, ami később befolyásolta a migrációval kapcsolatos nézeteit, a 21. század egyik legégetőbb globális kérdését.

1958-ban lépett be a szemináriumba, ahol a jezsuiták noviciátusát kezdte el. Az utóbbi hetekben sok hír érkezett arról, hogy a pápának fiatal korában egy betegség következtében gyenge a tüdeje. Bergoglio életét egy bátor szerzetesnővér, Cornelia Carnaglio mentette meg, aki merész tanácsot adott a kezelőorvosának az antibakteriális gyógyszerek adagolásáról.

1969-ben szentelték pappá, 1973-ban pedig az argentin jezsuita provincia élére került. 1992-ben püspökké szentelték, majd 1998. február 28-án Buenos Aires érsekévé nevezték ki. 2001. február 21-én II. János Pál bíborossá kreálta. XVI. Benedek pápa lemondása után, 2013. március 13-án választották pápává, és ő vette fel a Ferenc nevet.

Új stílus és hangnem: Kritika és támogatás

Ferenc pápa pontifikátusa alatt új hangon kezdett megszólítani a világot és a katolikus hívőket. Az új stílusa hamar támogatókat és kritikusokat egyaránt szerzett.

A kritikák többsége a hívők számára zavart okozó beszédeivel foglalkozott, míg támogatói azt hangoztatták, hogy a Szentatya nyitott a világ felé.

Sokan kiemelik Ferenc szociális érzékenységét, melyet a Latin-Amerikában tapasztalt szegénység és nyomor hatásának tulajdonítanak, valamint a felszabadítási teológia vonzásának is.

Miközben Ferenc a szegények szenvedésére hívta fel a figyelmet, ez egyértelműen nem jelenti a marxizmus elfogadását.

Legutóbbi magyarországi látogatásán is kifejtette a szélsőbaloldali ideológiával szembeni elutasítását, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen arról beszélt, hogy a kommunizmus és a fogyasztói kultúra a szabadság hamis eszméje.

Egy új doktrína része: a megáldás vitája

2023 decemberében Ferenc a Fiducia supplicans című dokumentumban jóváhagyta az azonos nemű párok megáldását, amely vita forrása lett. Sokan úgy vélik, hogy ez az áldás nem a kapcsolatokat, hanem csupán a személyeket érinti, míg mások azt hiszik, hogy ezzel az Egyház "legalizálta" a homoszexuális kapcsolatokat.

Furcsa lenne Ferenc pápát LMBTQ-aktivistának nevezni, hiszen a gender-ideológiát az ő nézetei szerint "korunk legcsúnyább veszélyének" tartja.

Kapcsolat a magyarokkal

Ferenc pápa három alkalommal találkozott a magyarokkal, első ízben 2019-ben, amikor Csíksomlyón járt a pünkösdi búcsú előtt. Itt hangsúlyozta a magyarok és romák közötti párbeszéd fontosságát.

Sokan az argentin pápa látogatásában reménykedtek, hogy segíti a csángók nyelvhasználatának jogait az egyházi szertartásokban. Az utóbbi években javult a helyzetük, de a teljes áttörés még nem történt meg.

Csíksomlyó után Ferenc kétszer látogatott el Budapestre: először a 2021-es Eucharisztikus Kongresszuson, majd 2023-ban államfőként érkezett a magyar fővárosba.