Az Európai Unióban a szankciók meghosszabbításához fél évente egyhangú jóváhagyás szükséges, azonban a magyar kormány ismét blokkolással fenyeget. A közelgő határidő miatt pénteken és szerdán uniós nagyköveti találkozókat tartottak, de a csütörtöki egyeztetés is kudarcba fulladt.

Magyarország több neves személy eltávolítását kérte a feketelistáról, de ezek pontos nevei nem kerültek nyilvánosságra.

A Financial Times arról számolt be, hogy Mihail Maratovics Fridman, az ukrán születésű orosz-izraeli oligarcha távolítását kérte a budapesti kabinettől. Fridman az Alfa-Group, egy multinacionális orosz konszern egyik alapítója, akit az EU több országában is szankcionáltak.

A patthelyzet különösen aggasztó az EU-ban, hiszen a szankciók szombat éjjel 23:59-kor lejárnak, és jelenleg nincs azonnali alternatív megoldás.

A nagykövetek péntek reggel újra tárgyalóasztalhoz ülnek, de az idő szorít, és egy újabb egyeztetés sem kizárt. Egy diplomata azt nyilatkozta, hogy még mindig van esély a megegyezésre.

Alternatívaként a lengyel elnökség felvetette, hogy a büntetőintézkedéseket kereskedelmi intézkedéseknek tekintsék, amelyek megújításához nem kell teljes konszenzus. Jelenleg azonban nem tudni, hogy ezt az előterjesztést megtartották-e.

Ez már a harmadik hónap, hogy Orbán Viktor kormánya akadályokat gördít az uniós szankciók elé. Januárban Magyarország a szektorális szankciókat kifogásolta, amelyek széles körű gazdasági korlátozásokat tartalmaztak. Most a feketelistát támadják, amelyen katonai parancsnokok, kormánytisztviselők, oligarchák és propagandisták százai szerepelnek – köztük Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter is.

Magyarország álláspontja éles ellentétben áll a többi tagállammal, amely szerint a Moszkvára gyakorolt nyomást fent kell tartani a háború idején. Budapest nem támogatja a "béke az erőn keresztül" stratégiát, és ez a különbség egyértelműen megmutatkozott a nagykövetek tárgyalásain. A vétóra mindössze két nappal azután került sor, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna jelentős előrelépést jelentett be a tárgyalásaikon, csökkentve a feszültséget a két fél között.

Az EUObservernek egy uniós diplomata azt nyilatkozta, hogy Magyarország, amely Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök kegyeit is élvezi, valószínűtlen, hogy a szankciókat illetően szembe menne Washingtonnal. "Az uniós szankciók [átütemezésének] mostani leállítása nem segíthet Trumpnak abban, hogy Oroszországot a tűzszüneti tervébe vonja be" - tette hozzá a diplomata.

Egy negyedik diplomata azonban megjegyezte: "Trump egyik napról a másikra változtatja az álláspontját, ezért nem szabad a politikánkat arra alapoznunk, amit legutóbb mondott."

Ha az EU-27 szintű orosz feketelista összeomlana, a többi 25 ország (Magyarország és Szlovákia kivételével) saját joghatóságukban nemzeti szintű törvények alapján még mindig fenntarthatná ezeket - mondta korábban egy jogi szakértő.

A szankciós szavazás körüli feszültség messze nem csak Magyarországra vonatkozik. Az EU többi tagállama is súlyos következményekkel küzd, mivel a helyzet Romániában, Szlovákiában és más kelet-európai országokban is forrong. A kérdés tehát nem csupán Budapest jövőjéről szól, hanem egész Európa stabilitásáról és egységéről. A szankciók visszavonása, vagy azok módosítása újabb feszültségeket szülhet a térségben, és az eddigi megállapodások alapja is meginoghat. Y़agyr, ne hagyja ki, az események alakulását!