Március 15-én Magyarcsanád és Kiszombor között feszültség alakult ki, miután a helyi Fideszes polgármester, Farkas János, lejárató kampányt indított a Kiszombori Kiss Mária Hortensia Honismereti Körrel szemben. Az esemény hátterében az áll, hogy a Kiszomborban működő civil szervezet aktív hagyományőrző tevékenységet folytat, amelyet a polgármester politikai támadással próbált megfékezni.

A Kiszombor körüli, március 15-i ünnepségek hétvégéjén, a polgármester által megbízott egyének települések postaládáit rosszindulatú szórólapokkal szórták tele. Az anyag azt állította, hogy a honismereti kör politikai tevékenységet folytat, miközben a csoport sokszor kapott kormányzati támogatást programjaikhoz.

A szórólapok terjesztése március 15-én kezdődött, és másnap Csanádi Ferenc, a Kiszombori Honismereti Kör képviselője, megkérdezte a szórólapokat terjesztő közmunkásokat. Amikor kiderült, hogy a helyi önkormányzat által biztosított kisbusszal érkeztek Magyarcsanádra, Csanádi rendőrt hívott, akik azonnal helyszínre érkeztek, hogy kezeljék a helyzetet.

A rendőri intézkedés következtében a közmunkások abbahagyták a szórólaposztást, és átadták a szórólapokat a Honismereti Kör képviselőinek. Ezt követően a honismereti csoport vezetői is felkeresték Farkas Jánost, aki osztotta az általa terjesztett nézeteket, de meglepődött, amikor megtudta, hogy a szervezet tevékenységéről keveset tudott. Hozzátette, hogy különféle közmunkások és önkormányzati képviselők találhatók a szervezet soraiban.

A Honismereti Kör vezetői azt nyilatkozták, hogy meglepő és sértő a lejárató kampány, mivel a helyi önkormányzatban független képviselők is azért dolgoznak, hogy a közösség érdekeit képviseljék. Ezen kívül Farkas János elmondta, hogy a közmunkások önként, külön díjazásért dolgoztak a szórólapok terjesztésén, nem kötötték őket semmilyen politikai megbízáshoz.

A történtek felvetik a kérdést, hogy mennyire van szükség a civil szervezetek és hagyományőrzők megbecsülésére a politikai diskurzusban, hiszen a falu közössége érdekében végzett tevékenységeikre egyre inkább szükség van. Az eset jól példázza a politikai elköteleződés és a helyi közösségi erőfeszítések közötti feszültségeket, amelyek nemcsak a falvak közötti kapcsolatokat teszik próbára, hanem a helyi kultúra és hagyományok megőrzését is.