Golf-áramlás és következményei

Az előttünk álló évtizedekben akár le is állhat a Golf-áramlás az Atlanti-óceánban, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat Európára nézve – figyelmeztetett nemrégiben Őrge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke, egy konferencián elmondott beszédében. A szakértő hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozással szemben csak globális szemlélettel és helyi kormányzati megoldásokkal lehet fellépni.

AMOC összeomlás kockázata

Az IPCC újabb jelentései és a szakmai publikációk egyre inkább azt mutatják, hogy az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC) összeomlásának kockázata nő, amely szélsőséges éghajlati változásokat okozhat, különösen Európa éghajlatában, zöldséggyártásában és a mezőgazdasági termelésben. Az IPCC alelnöke kiemelte, hogy az AMOC összeomlása nem csupán az időjárásra, hanem a gazdaságra és az élelmiszerszállításra is kihatással lenne.

Nettó zéró kibocsátás

Sürgette, hogy az emberiség mielőbb áttérjen a nettó zéró kibocsátásra, amely során egy környezetvédelmi szempontból fenntartható módon annyi üvegházhatású gázt bocsátanak ki, amennyit a természet elnyel. Őrge-Vorsatz Diána rámutatott arra is, hogy a globális felmelegedés minden egyes tized Celsius-fokja jelentős hatással van az éghajlatra, és a közép- és hosszú távú következmények megelőzése érdekében az infrastruktúrát és az energiaellátási rendszert reziliensebbé kell tenni.

Szélsőséges időjárás és gazdasági hatások

Ez év során a világon megjelenő szélsőséges ciklonok gazdasági kárt okoztak, amely messze meghaladta a 300 milliárd dolláros keretet, amit a nemzetközi klímacsúcson szavaztak meg a szegényebb országok megsegítésére. "Az éghajlatváltozás pillanatok alatt elveszi tőlünk a pénzt, ezért rendkívül fontos, hogy mielőbb megelőzzük ezeket a jelenségeket" – figyelmeztetett.

Európai Unió energiafogyasztása

Elmondta, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának közel fele fűtésre és hűtésre megy el, amelynek 70%-a még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik. Magyarországon ez az arány még magasabb, ami komoly terhet ró a lakosságra és a vállalatokra, mivel az energiaárak folyamatosan emelkednek.

Fosszilis ipar és állami szubvenciók

Statisztikák szerint a fosszilis ipar részére eszközölt állami szubvenciók tavaly elképesztően 7700 milliárd dollárt tettek ki, ami több mint 7%-át teszi ki a globális GDP-nek. "Ha ennek a hatalmas összegnek csak egy részét az épületek korszerűsítésére fordítanánk, akkor fokozatosan megoldhatnánk a problémát, miközben a gazdaság is stabilizálódna" – fogalmazta meg a megoldást a kutató.

Politikai kihívások

A mérlegelésnél kiemeli, hogy Donald Trump visszatérése a Fehér Házba új kihívások elé állítja az amerikai klímapolitikát, hiszen korábbi elnöksége alatt a zöld programok nem kaptak kellő figyelmet. "Az amerikai elnök szerepe kétségtelenül meghatározó az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de a piacok fejlődése már függetlenedik attól, hogy ki vezeti az Egyesült Államokat" – tette hozzá.

Együttműködés szükségessége

Mint mondta, a klímaváltozás elleni harc nem csupán az államok és a nemzetek, hanem emberek és közösségek közötti együttműködést igényel. A szakértő a közvélemény és a gazdasági szempontok figyelembevételének fontosságára is felhívta a figyelmet, mivel az embereket elsősorban a mindennapi megélhetés érdekli, és a klímaváltozással kapcsolatos célokat ehhez kapcsolódóan kellene megfogalmazni.

Jövőnk és a fenntarthatóság

Ezért a klímatudósoknak és politikai döntéshozóknak közösen kell dolgozniuk a jövő megfelelő irányának meghatározásán, hogy ők is hozzájárulhassanak a bolygó megóvásához. A jövőnk tétje nemcsak a természet megóvása, hanem egy élhető és fenntartható világ, ahol a következő generációk is biztonságban élhetnek.