A közelmúltban történt mianmari földrengés alattomosan közelítette meg a helyi lakosokat, hiszen az ország négy tektonikus lemez találkozásán fekszik. A péntek esti rengést egy vízszintes mozgás okozta, ahol két kőzetlemez tolta magát egymás mellett, mindezt pedig egy sekély, mindössze 10 kilométeres mélység tette még veszélyesebbé, erősítve a felszíni rengéseket.

Bangkokban, amely jóval távolabb helyezkedik el a rengés epicentrumától, a gyenge talajösszetétel hozzájárult a városban bekövetkezett károkhoz, míg Japánban a szigorú építési előírások védelmet nyújtanak az épületek számára. Miért nem dőlnek meg a japán felhőkarcolók, miközben más országokban épületek omlanak össze?

A titok nyitja a technológia és a tervezés kombinációjában rejlik. A világ harmadik legmagasabb szabadon álló épülete, a 634 méter magas tokiói Skytree nemcsak turistalátványosság; mérnöki csúcsteljesítményként is funkcionál. A Skytree egy sor innovatív technológiát alkalmaz, amelyek célja a földrengések és a viharok okozta rezgések kezelése.

A Skytree több szinten kínál csodás kilátást, hiszen a Tembo Deck 350 méteren helyezkedik el, míg a Tembo Galleria még ennél is magasabban található. Az építmény stabilitását egy masszív vasbeton mag biztosítja, amely a hagyományos japán pagodák építészeti megoldásait ötvözi a modern technológiai újításokkal. A középső pillér és a külső vázzal kombinált külön helyezkedése lehetővé teszi, hogy önállóan mozogjon és elnyelje a földrengések okozta rezgéseket, ezzel csökkentve az épület kiemelkedését.

A Skytree talapzatánál különleges, 1,4 méter vastag szeizmikus szigetelés és olajcsillapító rendszert alkalmaznak, amely jelentős részesedést képes elnyelni a földrengés által generált energiából. Ezen kívül, a toronyba épített lengéscsillapítók védik az épület antennáit a széllökésekkel szemben.

A Skytree tehát nem csupán mérnöki bravúr, hanem az emberi találékonyság szimbóluma is egy olyan városban, ahol földrengések és tájfunok fenyegetik a lakosokat. A modern felhőkarcolók építése azt mutatja, hogy megfelelő védelemmel akár a legnagyobb természetes kihívásokkal is szembenézhetünk. Japánban ez a felhőkarcoló egy olyan reménykeltő jelkép lett, amely a biztonságot és a mérnöki kiválóságot egyaránt képviseli.

A világ legmagasabb épületei között számos olyan építmény található, amelyek nem alkalmazzák ugyanazt a szigorú építési technológiát, mint a japánok. Amint arról a földrajzi adottságok és az építési normák eltérései árulkodnak, a jövő építkezései során a megfelelő technológia alkalmazása elengedhetetlen a biztonságos városfejlesztéshez és az emberek életminőségének javításához.