A magyar kormány bejelentette, hogy a közeljövőben megkezdi a kilépés folyamatát a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ötölte el ezt csütörtökön, hangsúlyozva, hogy az eljárás alkotmányos és nemzetközi jogi keretek között zajlik.

Gulyás elmondta, hogy a bíróság tevékenysége az elmúlt időszakban politikai jellegűvé vált, és példaként említette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni vádemelést. Szerinte az ICC munkájának elfogadhatatlan fordulatai miatt döntöttek a kilépés mellett.

"Magyarország eddig is különleges helyzetben volt, hiszen más ICC-tagállamokkal ellentétben, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság státusát, így az nem a belső jog részét képezi" - tette hozzá a miniszter. Rámutatott, hogy Magyarország jogi álláspontja szerint senkit nem lehetne jelenleg letartóztatni vagy eljárást indítani ellene az ICC alapján.

A kormány célja az, hogy elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot anélkül, hogy kihirdetné annak státusza, ezzel próbálva megszüntetni a meglévő kivételes helyzetet. Az ICC működésével kapcsolatban nemzetközi szinten is egyre több aggály merült fel a közelmúltban. Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja az ICC-nek, a képviselőik pedig már korábban megfogalmazták kritikájukat a bíróság döntéseivel kapcsolatban.

Ráadásul nemcsak Magyarország, hanem más európai országok, mint például Németország és Lengyelország is megnyilvánultak a bíróság döntéseivel szemben. Friedrich Merz német kancellár is kifejezte a nemzetközi jogi kötelezettségek figyelmen kívül hagyását, amikor Netanjahu vendégül látta a német földön. Gulyás szavai alapján a Magyarország által hozott döntés jól példázza, hogy az ICC tevékenysége elszakadt az eredeti céljától, és a jövőben Magyarország nem kíván a tagja lenni.

Magyarország történelmi lépése az első uniós országként a Nemzetközi Büntetőbíróság kivonulása, amely komoly kérdéseket vet fel az ICC hatékonyságát és az intézmény legitimitását illetően. Jogászok véleménye szerint pedig minden jogi lehetőség adott a kilépésre, amely a jövőben komoly következményekkel járhat a nemzetközi jogi tájképre.

Ez a döntés nemcsak Magyarország, hanem a világ többi országára is hatással van, figyelmeztetve arra, hogy a nemzetközi jog és a politikai érdekek közötti feszültség a jövőben még tovább fokozódhat.