A francia elnök, Emmanuel Macron egy 73 éves centrista politikust, Francois Bayrou-t nevezte ki hazája új miniszterelnökévé. Bayrou nemcsak Macron politikai szövetségese, hanem korábban az igazságügyi tárcát vezette az elnök 2017-es első kormányában, és oktatási miniszterként is tevékenykedett 1993 és 1997 között.

Az új miniszterelnök Michel Barnier-t váltja, akit bizalmatlansági indítvánnyal megbuktattak a parlamentben. Bayrou a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron 2017 óta tartó elnöksége alatt, és a negyedik 2022 óta, mióta Macron újraválasztásra került.

Feladatai közé tartozik egy új, esetleg ismételt kisebbségi kormány megalakítása, amely képes lesz megküzdeni az ellenzék folyamatos bizalmatlansági intézkedéseivel. A kormánynak emellett össze kell állítania a jövő évi költségvetést, amely jelenleg nem létezik Franciaországban. A költségvetési helyzet komoly kihívások elé néz, ugyanis szakértők szerint az államháztartási hiány akár a GDP 6 százalékát is meghaladhatja idén, míg a jövő évi cél sem éri el az 5 százalékot.

A július 7-i előrehozott választások után Franciaország parlamentje háromosztatúvá vált, egyik párt sem tudott abszolút többséget kialakítani. A július óta kisebbségi kormányt alakító centristák és jobbközép republikánusok együttműködnek, míg a baloldali pártok és a szuverenista Nemzeti Tömörülés ellenzékben maradtak.

A bizalmatlansági indítvány kezdeményezését követően a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) bejelentette, hogy Francois Bayrou kormánya ellen is azonnal bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani. A Nemzeti Tömörülés vezetője, Jordan Bardella azt nyilatkozta, hogy "a priori" nem fognak bizalmatlansági indítványt benyújtani Bayrou ellen, de ha a jövő évi költségvetés gyengíti a franciák vásárlóerejét, akkor a kormánytól megvonják a bizalmat.

Emmanuel Macron azonnal találkozott a parlamenti pártok és frakciók vezetőivel, hogy támogassák az új kormányt. Ezen a megbeszélésen a Nemzeti Tömörülés nem kapott meghívást, míg az Engedetlen Franciaország elutasította a részvételt.

A politikai helyzet komoly izgalmakat és feszültségeket hozhat a következő hónapokban. A gazdasági helyzet és a politikai instabilitás összekapcsolódása különösen aggasztó, ahogy Franciaország továbbra is küzd a gazdasági kihívásokkal és az új miniszterelnök megítélésével.