A kínai autógyártók egyre intenzívebb kiépítésbe kezdtek az európai piacon, hiszen a hagyományos belsőégésű motorral működő autóik iránti kereslet csökkenése, valamint az új EU-s vámok kihívásai miatt szükségük van alternatív megoldásokra. Az Európai Unió szigorúbb szabályozásai és a közelgő büntetővámok ellen legkézenfekvőbb lehetőségként a hibrid járművek exportjára összpontosítanak. E stratégia máris megmutatkozik a számokban: a hibrid járművek exportja az idén várhatóan 20%-kal nő, jövőre pedig még drámaibb emelkedés várható.

A BYD, Kína legnagyobb villanyautó-gyártója, különböző metódusokkal próbál terjeszkedni. A vállalat döntése, hogy helyi gyárakat hoz létre az EU területén, segít kikerülni a büntetővámokat, így a jövőben a Dolphin és Atto 3 modelljeivel lépnek a piacra. A BYD Szegeden is tervezi a termelést, ami 2025 végén kezdődhet el.

A kínai gyártók expanziójának hátterében nem csupán a vámok állnak. A nemzeti piacok esetében is a kereslet csökkenése figyelhető meg, mivel a helyi belső kereslet gyengül. Kína tavaly a világ legnagyobb autóexportőrévé vált, megelőzve Japánt, ami rámutat a kínai autógyártás jelenlegi dominanciájára. Az EU a kínai hibrideket nem sújtja ugyanazokkal a vámokkal, mint a tisztán elektromos autókat, így a kínai gyártók számára vonzóbbá vált a hibrid piacon való megjelenés.

E tendencia nem csupán a BYD-ra, hanem más nagy kínai cégekre is kiterjed. A Geely például nemrég bemutattak egy új plug-in hibridet, amely kifejezetten az európai piac igényeire lett szabva. Számos gyártó tervez hasonló lépéseket, beleértve a Nio-t és a SAIC-t, amelyek szintén új hibrid modellekkel készülnek a piacra lépni.

A legfrissebb információk szerint a hibrid autók iránti kereslet folyamatosan nő, mivel a vásárlók megfizethető alternatívának látják őket a tisztán benzines és elektromos meghajtású járművek között. Az EU-s statisztikák szerint a hibrid járművek részaránya az elektromos autók piacán is folyamatosan emelkedik, míg a tisztán elektromos modellek részaránya csökken.

Ez a jelenség új árversenyt idéz elő, mivel az európai autógyártók kénytelenek reagálni a kínai konkurenciára. E folyamatok során a hagyományos autók árai is emelkedhetnek, miközben a gyártók az elektromos autók részarányát növelni kénytelenek.

Az új környezetben felmerül a kérdés: milyen jövő előtt állnak a kínai gyártók? Vajon sikerül-e nekik fenntartaniuk növekedésüket és versenyelőnyüket az európai piacon? Az értékesítési mutatók folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen lesz a következőkben.