Az új kutatások alapján kiderült, hogy a vesesejtek képesek információkat tárolni és mintákat felismerni, hasonlóan a neuronokhoz. Ez a felfedezés igazi tudományos áttörés, amely új fényben tünteti fel a testünk működését. Nikolaj Kukushkin, a New York-i Egyetem idegkutatója viccesen megjegyezte, hogy bár a vesék nem tanulhatnak meg trigonometriát vagy biciklizni, mégis képesek információkat megőrizni.

A kutatók által végzett kísérletek során a vesesejtek az úgynevezett „tömeges térhatás” jeleit mutatták. Ez a jelenség lehetővé teszi, hogy az információk kisebb egységekben tárolódjanak, nem egyszerre nagy mennyiségben, ami az agy memóriájának működésére is jellemző.

A sejtek emlékezeti folyamataiban kulcsszerepet játszik a CREB nevű fehérje, amely az agyon kívüli sejtekben is megtalálható. Eddig tudták, hogy a sejteknek vannak hasonló részei, de azt nem állapították meg, hogy ezek miként működnek. Amikor egy kémiai jel áthalad a neuronokon, ezek a sejtek CREB fehérjét termelnek, amely más géneket aktivál, ezzel beindítva a molekuláris memória mechanizmusát.

Ez a tömeges térbeli hatás eddig ismeretlen volt az agyon kívüli sejtekben, ahol eddig úgy tartották, hogy csak az agyra jellemző. Kukushkin hitvallása szerint a test többi részének is lehet információtárolási képessége, ami komoly hatással lehet az egészségünkre. Például a rák kezelésénél figyelembe kell venni, hogy a rákos sejtek emlékeznek a kemoterápiás szerekre, és vizsgálni szükséges, hogy ez az emlékezeti kapacitás mennyi ideig tart.

Ez a felfedezés új irányokat nyithat a gyógyászati kutatások számára, hiszen a sejtek emlékezete potenciálisan felhasználható lehet különféle betegségek kezelésében. Képzeljük el, hogy a jövőben képesek leszünk úgy manipulálni a sejtek emlékezetét, hogy azok hatékonyabban harcoljanak a rák és más krónikus betegségek ellen. Vajon milyen további meglepetések várnak ránk a sejtmolekuláris memóriával kapcsolatban?