A klímaváltozás előrehaladása drámaian láthatóvá vált, mivel a földfelszini átlaghőmérséklet már 1,6 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. Ez a melegedés a globális felmelegedés miatt kibocsátott üvegházhatású gázok növekvő szintjével áll összefüggésben, ami új csúcsokat ért el tavaly.

2022 volt az első naptári év, amikor a hőmérséklet-emelkedés meghaladta a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokos célt. A tudósok figyelmeztetnek, hogy a rekordhőmérsékletek többsége az emberi tevékenység következménye, de emellett természeti jelenségek, például a Csendes-óceáni El Niño is hozzájárult a változásokhoz.

A globális tengerszint 2024-re rekordszintet ért el, 5%-kal meghaladva az 1991-2020-as átlagot. Ezen adatok szerint példátlan hőhullámokat és heves esőzéseket váltott ki, aminek következtében emberek milliói szenvedtek.

Szakértők már most figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal való emelkedése a klímakatasztrófa küszöbére állít minket. Patrick McGuire, a Readingi Egyetem klímakutatója rávilágított, hogy minden egyes tizedfok erősebb viharokhoz, hosszabb aszályokhoz és halálosabb hőhullámokhoz vezet.

A brit meteorológiai hivatal Hadley Központjának igazgatója, Rowan Sutton arra figyelmeztet, hogy a globális hőmérséklet emelkedése növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását, valamint a tengerszint emelkedésének kockázatát, amely a jövőbeni fordulópontokat, például az amazonasi esőerdők összeomlását is okozhatja.

A helyzet minket, magyarokat is érint: a hazai klímakutatók, mint Gelencsér András, már felhívták a figyelmet arra, hogy a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérésére esélyeink olyanok, mintha egy repülőgép motort cserélne repülés közben. Az agresszív fogyasztás csökkentése az egyetlen racionális megoldás a klímaváltozás megfékezésére, ám a nemzetközi közvélemény kevés figyelmet fordít erre a vészhelyzetre.

A szakértők egyetértenek abban, hogy még van visszaút, de ahhoz sürgős cselekvés szükséges. Úrge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szakértője megjegyezte, hogy 2024 globálisan is az egyik legforróbb év lehet, és cselekvő lépések szükségesek ahhoz, hogy megelőzzük a további felmelegedést.

Joeri Rogelj, az Imperial College londoni professzora kifejtette, hogy minden fokozatos hőmérséklet-emelkedés tovább rontja a helyzetet, így a célunknak ambiciózus kibocsátáscsökkentésnek kell lennie. A megújuló energiaforrások ára gyorsan csökken, és sok helyen már olcsóbbak, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Az emberiség kezében van a jövője - a gyors és határozott fellépés még mindig megváltoztathatja a jövőbeli éghajlatunk útját.