Margot Wölk titkos küldetése

Margot Wölk, a fiatal nő, akinek élete sosem volt a saját kezeiben, Berlin bombázásainak elől menekült. Mivel nem léphetett be külföldre, édesanyjához, a mai Lengyelország területén található Parcz faluba utazott. Itt azonban a történelem viharai súlyosan megérintették, hiszen mindössze 3 kilométerre tartózkodott a Führer főhadiszállásától, a hírhedt Farkasveremtől.

A legfélelmetesebb feladat: ételek előkóstolása

A világháború borzalma közepette pletykák terjedtek arról, hogyan akarják a szövetségesek véget vetni Hitler rémuralmának. Az egyik legismertebb elmélet az volt, hogy valaki megmérgezi őt. Hitler paranoiássá vált, így minden étkezését óvatosan ellenőrizni akarta, hogy elkerülje a merényleteket.

Ennek érdekében fiatal nőkből álló csoportot toboroztak, akiknek mindent el kellett fogyasztaniuk, ami a Führer elé került. Margot Wölk alig érkezett meg Parczba, amikor egy SS-tiszt bedörömbölt az ajtón, és erőszakkal elhurcolta őt.

Vegetáriánus napok: Ízletes ételek, de nagy félelemben

"Soha nem ettünk húst, mivel Hitler vegetáriánus volt. Legfőképpen rizst, tésztát, zöldborsót, egzotikus gyümölcsöket, vagy karfiolt kaptunk" – emlékezik vissza Margot. Az ételek ízletesek voltak, de a háborús körülmények között Margot és a többi nő rettegve fogadták ezeket a falatokat.

"Miután megettük, egy órát kellett várnunk az asztalnál, és ha túléltük az étkezést, úgy nyüszítettünk a boldogságtól, mint a kutyák" – meséli a fiatal nő. Ez a rituálé minden nap ismétlődött, amikor Hitler a Farkasveremben tartózkodott.

A rejtett élet: A szigorú őrzés alatt

Eleinte az SS-tisztek szállították a nőket a Führer konyhájába, de 1944. július 20-án, miután egy bombamerénylet kudarcot vallott, az előkóstolókat szigorúan őrizni kezdték. "Soha nem találkoztam közvetlenül Hitlerrel, csak a kutyáját, Blondit láttam időnként" – mondja Margot, aki az egyetlen túlélője volt az előkóstolóknak.

A végső menekülés és a túlélés

Ahogy a Vörös Hadsereg egyre közeledett, Margot egy német tiszt segítségével elmenekült, és sikerült felszállnia egy Berlinbe tartó vonatra. Később azonban megtudta, hogy a szovjetek az összes többi előkóstolót megölték. Margot viszont nem találta meg a menedéket, visszaesett a szovjetek karmai közé, ahol tizennégy napig fogva tartották és többször is bántalmazták.

Férje, Karl 1946-ban tért vissza a frontról megtörve, de Margot ápolásának köszönhetően sikerült felépülnie, és további 34 évet éltek együtt. Amikor arról kérdezték, hogyan élt túl mindazt, ami vele történt, ez volt a válasza: "A múlt minden borzalma ellenére mindig megpróbáltam boldog maradni. Soha nem vesztettem el a humorérzékemet, inkább szarkasztikusabb lettem. Ez volt az én túlélési trükköm."