A szegedi Felső Tisza-parton élő Ótott Ferenc állatorvos izgalmas történetet osztott meg az Indexnek, amelyben elmesélte, hogy a háza körül egy hódcsalád éli mindennapjait. "Közvetlenül mellettünk él egy hódcsalád, amelynek tagjai nem riadnak meg az emberektől, sőt, megengedik, hogy fotókat és videókat készítsenek róluk" – nyilatkozta a férfi. A hódok a nyárfa fával barátkoztak meg, mivel ez a kedvenc csemegéjük. A hódok valódi gardénijuknak választották a környéket, ami azt jelzi, hogy az élőhelyük bőséges élelmet kínál számukra.

Ótott Ferenc egy éjszaka különleges eseményt észlelt: egy hatalmas csattanást hallott a Tiszán. Zseblámpával kémlelte a folyót, mert úgy hallotta, hogy valaki a vízbe esett. Kiderült, hogy a hódok lapos farkukkal riasztják egymást veszély esetén, ilyenkor minden családtag elbújik a veszély elől. Szeged környékén a Tisza–Maros összefolyás és a Boszorkány-sziget között az elmúlt nyolc évben folyamatosan kelt életben hódcsaládok, akiket a megrágott fák és kotorékok igazolnak.

Juhász Erika biológus elmondta: az utóbbi években Szeged felett 11 hódcsaládot is nyomon követtek. A hódok nemcsak a fő folyóban, hanem a kisebb csatornákban is megtalálhatók. A hódcsaládok általában 3-8 felnőtt hódot tartalmaznak. Juhász Erika szerint a hódok minden magyarországi folyón és a legtöbb vízi élőhelyen jelen vannak.

A hódállomány növekedése nem exponenciális, hanem inkább stabil. 2020-ban 10-11 ezer példányra becsülték az országos állomány nagyságát. Juhász Erika kiemelte, hogy a hódok által épített gátak nemcsak a víz szintjének stabilizálására szolgálnak, hanem természetes élőhelyet is nyújtanak más fajok számára. A Dél-Alföldön, ahol a talajvízszint csökken, a hódok gátépítési tevékenysége kulcsszerepet játszhat a vízmegőrzésben.

A szakember megjegyezte, hogy a hódok viselkedéséből sokat tanulhatunk, különösen a vízmegőrzés terén. Mint mondta, az élőhelyek megóvása érdekében radikális változásokra van szükség. A hódokat sok helyen már a vadászat céljából is értékelik, Oroszországban például hódhamburgert készítenek az állat húsából. Magyarországon a hódok után nyúlkáló állománykezelési lehetőségek szigorú szabályozás alatt állnak, amit az Európai Unió természetvédelmi irányelvei is szükségessé tesznek.

Érdekes, hogy a hódok jelenléte nemcsak az ökológiai egyensúlyt segíti elő, hanem a régió táját is jelentősen átalakítja. Az állatok gátakat építenek a patakokon és csatornákon, így tudatosan alakítják ki a vízrendszert. A hódok tehát nem csak helyi látványosságot jelentenek, hanem a természetes környezet részévé váltak, amely trend folytatásával a környezettudatos fejlődés irányába is hatással lehetnek.