Októberben Magyarország is benyújtotta az Európai Bizottságnak a kötelezően elkészítendő aktualizált végleges Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT), amely számos fontos energia- és klímapolitikai célkitűzést tartalmaz 2030-ig, 2040-ig és 2050-ig terjedően. Az új terv a 2019-es első NEKT-re épít, figyelembe véve a korábbi tervet, az éghajlati változásokat és az európai uniós keretek változásait. Az új célok között jelentős eltérések is megfigyelhetők, amelyek a versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságúak.

Bár a 2024. június 30-i határidőig minden EU-tagállamnak be kellett volna nyújtania a végleges NEKT-jét, több ország még nem teljesítette ezt a kötelezettséget, ami Magyarország szomszédos országaira is igaz. A legfrissebb adatok szerint az EU célkitűzései kapcsán a klímaváltozás elleni harc terén Magyarország a közepes teljesítményű országok közé tartozik, megerősítve a regionális versenyképességet.

A klímaterv legfőbb célja a klímaváltozás megállítása, amelyhez kapcsolódik a üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Az EU energiapolitikája szerint a kibocsátás csökkentésének célja 1990-hez képest 40%-ról 55%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a nemzeti célkitűzések is változnak, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes országok kibocsátási adatai jelentősen eltérhetnek egymástól.

A legutóbbi adatok szerint Magyarország 2030-as kibocsátáscsökkentési célja a 2023-as év tervezett adataihoz képest 50%-os csökkentés lesz, ami figyelembe veszi, hogy az ország karbonemissziója már 43%-kal alacsonyabb, mint 1990-ben. A kibocsátás csökkentése szempontjából lényeges, hogy a megújuló energiaforrások aránya hogyan alakulhat majd 2030-ig.

A közölt információkból kitűnik, hogy Magyarország erőfeszítései az energiahatékonyság növelésére, mit az energiaellátás biztonságának javítását és a megfizethető energia költségek biztosítását célozzák. Egyes országok elemzése alapján látható, hogy különböző megújuló energiaforrásoktól függően a kibocsátások csökkentése eltérően alakulhat, és a biomassza felhasználása nem mindig fenntartható.

A megújuló energiaforrások részarányának növelése a technológiai fejlesztések mellett az energiapolitikai célok minden eleméhez szorosan hozzátartozik, így a klímacéloknak a teljes energiafogyasztás figyelembevételével kellene alakulnia. A magyar kormány célja, hogy 2030-ra elérje a megújuló energiák 30%-os arányát, amely szintén bővült a 2019-es célértékhez képest. A közép-európai regionális viszonyok között ez a cél nem számít kiemelkedőnek, de figyelembe kell venni a többi ország célkitűzéseit is, amely az EU közös céljainak elérésével párhuzamosan valósulhat meg.

Az energiahatékonyság javítása elengedhetetlen a jövő gazdaságának fenntarthatósága érdekében, hiszen a csökkentett energiafogyasztás a gazdasági aktivitás fenntartásának alapja. Tekintettel a globális klímaváltozásra és a nemzetközi célokra, a különböző országok együttműködése és összefogása a fenntartható gyakorlatokban elengedhetetlen a jövő energiáért folytatott versenyben. A következő évek tehát kulcsfontosságúak Magyarország számára ahhoz, hogy megvalósítható célokat tűzzön ki, és megvalósíthassa a klímavédelmi terveit.