A közelmúltban végrehajtott izraeli támadások a Hamász és a Hezbollah ellen, valamint az Irán által támogatott jemeni fegyveresekre irányuló csapások arra figyelmeztetnek, hogy Irán kiválthatja atomfegyverek kifejlesztését. Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei korábban vallási rendeletet adott ki, amely megakadályozza az atomfegyverek gyártását, ám mostanra a helyzet megváltozhat. Az elemzők szerint a rezsim bővíti az urán dúsítására használt centrifugák számát és kifinomultságát, és már jelentős mennyiségű fegyverminőségű alapanyag is rendelkezésre áll.

Amikor szeptember végén egy izraeli bombázás megölte Hassan Nasrallahot, a Hezbollah vezetőjét, az nem csupán egy erős milícia levételét jelentette, hanem egy évtizedek óta tartó, Irán által koordinált fegyveres erők egyensúlyának megbomlását is. Izrael eddigi Hadműveletei a Hamász ellen a Gázai övezetben tovább csökkentették Irán lehetőségeit komoly fenyegetések kifejtésére.

De milyen célt szolgál Irán atomarzenáljának kiépítése? Egy atomfegyver nem csupán egyetlen célú ambíció, hanem sokkal árnyaltabb megközelítést igényel. A szükséges elemek között szerepel a hasadóanyag (például dúsított urán), a robbanófej, és egy hordozórendszer, amely lehetővé teszi a fegyver célba juttatását. Irán akár titokban is elkészítheti ezeket az eszközöket, elkerülve a nyilvános bejelentéseket, ami diplomáciai előnyöket jelenthetne számukra.

Az utóbbi években Irán katonai szándékai egyre nyíltabbá váltak, és a rezsim belső gyengeségei, mint például a megnövekedett belső elégedetlenség, arra ösztönözhetik őket, hogy még agresszívebb lépéseket tegyenek. Emlékezetes, hogy 2020-ban Irán rakétatámadásokat indított izraeli célpontok ellen, amelyek tovább fokozhatták a feszültséget a térségben.

Egy atomfegyverekkel rendelkező Irán viselkedése is kérdéses: vajon elkerüli a háborúkat vagy éppen ellenkezőleg, újabb konfliktusokat idéz elő? Kenneth Waltz politológus véleménye szerint az atomfegyverek birtokában lévő országok hajlamosak óvatosabban viselkedni, ugyanakkor Scott Sagan diplomáciai kockázatokra figyelmeztetett, mint például a nukleáris anyagok terroristákhoz való eljuttatásának veszélye.

Irán a közeljövőben döntést kell hoznia a nukleáris programjának jövőjéről: a fegyverkezés mellett számos nemzetközi aggály és ellenőrzés terheli a döntéshozókat, míg a közel-keleti geopolitikai feszültség tovább nő. A világ figyelmesen követi az eseményeket, hiszen egy atomfegyverekkel rendelkező Irán megjelenése alapjaiban változtathatja meg a közel-keleti erőviszonyokat. Elkerülhető lesz-e a háború, vagy újabb krízis következik? Az idő mindent eldönt.