Az Európai Parlament 2023. februárjában szavazta meg azt a jogszabálytervezetet, amely 2035-től kizárólag szén-dioxid-mentes üzemanyaggal működő autók gyártását és eladását engedélyezné, így bezárva a kaput a belső égésű motoros járművek előtt.

A megállapodás értelmében a kivezetés fokozatosan történne: 2030-ig az új személygépkocsik esetében a 2021-es szinthez képest 55%-kal, míg az új kishaszonjárműveknél 50%-kal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A teljes karbonsemlegességet pedig a 2035-ös céldátumig kell elérni.

Bár az elektromobilitásra való egyoldalú törekvés célja a kibocsátásmentes közlekedés elérése, autoipari szakértők figyelmeztetnek: fontos lenne, hogy a lakosság reális képet kapjon a zöld átállásról. Knezsik István, az Autós Nagykoalíció vezetője kiemelte, hogy a fizika törvényei alapján lehetetlen megvalósítani, hogy a használati mellett az előállítási fázis is karbonmentesen történjen. Szerinte a gépjármű teljes életciklusa alatt nem kivitelezhető a null-kibocsátás.

A kérdés jogosan merül fel: ha az elektromos járművek nem biztosítják a kibocsátásmentességet, miért döntött Európa egyoldalúan az elektromos autók mellett? Knezsik szerint jelenleg 12 féle hajtáslánc áll rendelkezésre, köztük lehet alternatíva a hibrid, mild hibrid, plug-in hibrid vagy a range extender járművek. Ezen kívül a gázzal működő autók is teret nyernek, mint például az LPG vagy SNG technológiák, amelyeket főleg buszok és teherautók alkalmaznak.

Európa az egyetlen kontinens, amely teljes mértékben az elektrifikációt támogatja a közlekedés terén. Knezsik szerint a jövő közlekedése sokszínű lesz, ahol az elektromos autók kulcsszerepet játszanak, de ennek mértékét a vásárlók döntik el.

A közelmúltban azonban az elektromos autók értékesítése Európa-szerte megtorpant; a csökkenő kereslet miatt számos nagy gyártó ismét a hagyományos autógyártásra helyezheti a hangsúlyt. Az elektromos autók eladásának csökkenése mögött egyelőre ismeretlen okok állnak, de a támogatások csökkenése is jelentős tényező lehet. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a technológiai alapú támogatások helyett a kibocsátásalapú megfontolások szükségesek.

Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, a személyautók a „hercegek és grófok kiváltsága” válhatnak. Ugyanakkor Knezsik István az elektromobilitást izgalmas kihívásnak tartja, remélve, hogy az akkumulátor-technológia fejlődésével a jövőben elérhetők lesznek a hosszabb hatótávolságú elektromos autók. A klasszikus üzemanyagot használó járművekkel párhuzamosan a közlekedési kultúra átalakul, amely magában foglalja az energetikai hatékonyság növelését is.

A járműtudatosság és a fenntartható közlekedés fontosságára hívják fel a figyelmet a szakértők, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a közlekedés során a járművezetők felelősségteljesen válasszák meg saját igényeiknek és életmódjuknak leginkább megfelelő közlekedési módot, legyen szó akár autóról, kerékpárról vagy tömegközlekedésről. Az oktatási programok, mint például a „Közlekedik a család” verseny, célja, hogy a fiatalok számára is népszerűvé tegye a járművek karbantartásához és használatához fűződő ismeretek megszerzését.