Képzeld el, hogy egy háború közepén vagy és az utolsó dolog, amire gondolsz, az a zene. Előfordul, hogy a metál ment meg egy embert attól, hogy a legrosszabb döntéseket hozza meg, mint például, hogy elrabolja apja puskáját.

Jászberényi Sándor tapasztalatai megdöbbentő fényt vetnek a metál zenére, mint az agresszió csatornázásának eszközére. A Kijevben tapasztalt események közepette, amikor a város sorsa a felbolydulás szélén állt, a metál zene segített neki feldolgozni a feszültséget és a stresszt.

A metál igazi energiát ad - ezt hamar megtapasztalták a háború során. A hősiesség és a veszély közepette a zene sokszor a megmenekülés lehetőségét kínálja, lehetővé téve, hogy az ember a saját dühét zenébe transzformálja. Amikor Jászberényi autója tele volt feszültséggel, a metál dübörgése felszabadította feszültségeket, és rövid időre elfeledtette a körülötte tomboló világot.

"Egy haverom, a háború közepén megkérdezte, van-e valami kemény metálom? Az energiát kereste, úgyhogy toltam neki a legdurvább riffeket, és úgy éreztem, hogy együtt tudunk hullámvasutazni az érzéseinkkel", mesélte Sándor. E a zene megerősítette őt a legnehezebb pillanatokban is, lehetőséget adva számára, hogy ne magába forduljon, hanem megszólaljon.

A háborús helyzet a zenére mint terápiára is kiterjedt. "Rendkívül fontos, hogy az emberek kifejezzék saját érzelmeiket," mondta, különösen a leghevesebb szituációkban. Ilyen körülmények között a metál jól szolgálja a terápia szerepét, segítve az embereknek elszabadítani a felgyülemlett feszültségeket anélkül, hogy fizikálisan kimutatnák azokat.

Sándor szerint a metál nem csak zene, hanem egyfajta mentális menedék, ami segíti a fiatalokat, vagy bárkit, aki küzd a saját démonjaival. Neki is segített abban, hogy ne kövesse el a legrosszabb cselekedeteket, és ezzel megőrzi a lelki egyensúlyát.

Az emberek gyakran megkérdezik, hogy lehet-e élni a metál mellett, és Jászberényi Sándor példája csak megerősíti, hogy a zenei műfaj, akár a legkeményebb formája is, nagyszerű eszköz lehet a feszültségek kezelésére és az érzelemkifejezésre. Nála a metál több mint csak zene; az életének része, ami megmentette az instabil pillanatokban, és sokak számára még ma is szimbolizálja a szörnyűségek közepette a remény és a kitartás hangját.

Egy világban, ahol a háború kegyetlen valóság, a zene képes átkonvertálni a haragot és a dühöt energiává, amely nemcsak szórakoztat, hanem életet is menthet. Az emberek mindig is keresték a hangokat, amelyek megkönnyítik a terheik viselését, és Sándor tapasztalatai csak megerősítik, hogy a metál képes mindezt megadni.

A metál zene tehát nem csupán brutalitást és dühöt közvetít, hanem képes az egyének lelki egészségének megőrzésére is, egy hídot építve a fájdalom és az érzelem kifejezése között.