Jelentős eltérések: Így alakult a bérek helyzete Magyarországon 2023-ban
2025-01-07
Szerző: Anna
Bevezetés
A GKI elemzése szerint 2023-ban "a reálkeresetek csökkentek", de ez a települések között nem volt egyenletes. A nettó kereset a fővárosban érte el a legmagasabb szintet havi 469 ezer forinttal, ami 13,7%-os növekedést jelentett. Ezt követik a megyei jogú városok és vármegyeszékhelyek havi 382 ezer forinttal (+13,6%), majd a városok havi 338 ezer forinttal (+14,8%), végül a nagyközségek és községek havi 296 ezer forinttal (+16,4%).
A nettó keresetek változása települések szerint
A legmagasabb nettó átlagkeresetek Budapesten, Győr és Székesfehérvár körzetében voltak. A legalacsonyabb jövedelmű területek közé Baranya és Somogy megye kis népességű települései, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye határ menti területei tartoztak.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a reálkeresetek
A vármegyék közül a legalacsonyabb nettó keresetek Szabolcs-Szatmár-Beregben voltak, havi 297 ezer forint, ezt követte Békés és Somogy vármegyék 309 ezer forinttal. Pest vármegye a legmagasabb jövedelmű terület volt 411 ezer forinttal, a második Győr-Moson-Sopron 399 ezer, míg Komárom-Esztergom 398 ezer forintot mutatott, írta a GKI.
A reálkereset-növekedés okai
Az elemzés arra is rávilágít, hogy a reálkereset-növekedés elsősorban Győr és környéke, valamint Baranya és Borsod határ menti településein volt tapasztalható. A növekedést részben a 15%-os minimálbér-emelés és a 10%-os garantált bérminimum-emelés magyarázza, különösen azokban a térségekben, ahol a minimálbérek aránya magas.
Budapest és a reálkereset
Megjegyzendő, hogy míg Budapesten a reálkereset növekedése elmaradt az átlagnál, nominálisan 56 ezer forinttal (az országos átlag növekedése 48 ezer forint) mégis dinamikusabb volt a főváros keresete. Ezen kívül a legmagasabb nominális növekedést Győr és agglomerációja érte el, több mint 60 ezer forinttal, míg a határ menti települések nominálisan az átlag alatt növekedtek.
Összegzés
Az GKI megállapította, hogy az országos szinten a települések 68%-án reálkereset-csökkenés tapasztalható, kivéve Győrt és agglomerációját, ahol a növekedés egyedüliként valósult meg. A főváros továbbra is kiemelkedik a jövedelmek terén, a legnagyobb és legkisebb keresetű megyék között pedig alig történt változás.