A CRISPR-Cas génszerkesztés forradalmi lehetőségeket kínál a mezőgazdaság számára!

A génszerkesztés hatalmas előnyöket fog nyújtani a haszonnövények termesztésében, különösen a háziasított növények esetében, mivel képes javítani a káros mutációkat, amelyek gyakoriak a tradicionális nemesítési módszerek során. A Lausanne-i kutatók élen járnak ezen a területen, hiszen legújabb kutatásuk során sikerült korán érő paradicsomfajtát létrehozniuk.

A génszerkesztés folyamata új, tervezhetőbb növényfajták létrehozását teszi lehetővé, amely különösen fontos lehet a globális élelmiszerbiztonság szempontjából. Mivel minden élő szervezet mutálódkik, a biológiai sokféleség és az evolúció szempontjából ez kulcsfontosságú. Az emberek évezredek óta háziasítják a növényeket, ám ez a folyamat sokszor nemkívánatos, káros mutációk megjelenéséhez vezethet. Ezen mutációk elkerülése a tudományos közösség egyik fő feladata.

A mutációk nemcsak hogy létrehozhatók, hanem javíthatók is

A tradicionális mutagenezis módszerei, amelyek során a növényeket kémiai anyagoknak vagy sugárzásnak teszik ki, gyakran véletlenszerűek és időigényesek. A CRISPR-Cas génszerkesztés viszont lehetővé teszi, hogy célzott lyukakat hozzanak létre a növények DNS-ében, így nemcsak új mutációk létrehozását, hanem a kedvezőtlen mutációk javítását is biztosítja.

A Lausanne-i egyetem kutatói a paradicsom génjein dolgoztak, és a Biológiai és Orvostudományi Kar Növényi Molekuláris Biológia Tanszéke (DBMV) laboratóriumában olyan technológiát alkalmaztak, amely már most is ígéretesnek bizonyult. A kutatás során a kutatók egyetlen DNS-bázis megváltoztatásával javították a paradicsom genetikai állományát, céljuk a háziasítás során felmerülő kedvezőtlen mutáció javítása volt.

A genomszerkesztés nemcsak a paradicsomra, hanem más növényekre is alkalmazható. A tervek szerint a jövőben metánmentes teheneket és fenntarthatóbb állattenyésztési módszereket is kidolgozhatnak a felelős mezőgazdaság érdekében.

A kutatók hangsúlyozták, milyen fontos is a génszerkesztés alkalmazása a mezőgazdaságban. Anna Glaus, a kutatócsoport tagja, megjegyezte, hogy a svájci moratórium, amely a genetikailag módosított organizmusok termesztését tiltja, 2025 június végén lejár, így a génszerkesztési módszerek legális alkalmazása fokozatosan elérhetővé válik.

Sebastian Soyk, a tanulmány másik szerzője, hozzátette, hogy a génszerkesztés az alapja lehet a jövő fenntartható mezőgazdasági gyakorlatainak, így hozzájárulhat a környezeti problémák megoldásához is. A tudományos eredmények alapján tehát a génszerkesztés nem csupán ígéretes lehetőség, hanem a jövő egyik kulcsfontosságú eszköze a fenntartható élelmiszertermeléshez.