Nicolas Sarkozy elítélése

Egy évi nyomkövető viselésére ítélték szerdán a francia semmítőszék befolyással való ügylekedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnököt. A volt francia államfőt - akit azzal vádoltak, hogy információkért cserébe meg akarta vesztegetni egy magas rangú francia bírót - első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában.

A fellebbviteli bíróság 2023 májusában megerősítette az ítéletet, mely szerint a letöltendő elzárást elektromos nyomkövető viselése mellett szabadlábon töltheti Nicolas Sarkozy, aki ezt követően fordult a semmítőszékhez.

Az exelnök jelezte, hogy betartja a jogerős ítéletet, de az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért. Az ügy végig a legmagasabb francia jogi fórumon zajlott, így a bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását nem akadályozza meg. A 69 éves volt államfőt - akit mellékbüntetésként három évre eltiltottak a közügyektől - hamarosan beidézik egy büntetés-végrehajtási bíróság elé, ahol meghatározzák az elektromos nyomkövető viselésének feltételeit.

Az ügy háttere és részletei

Nicolas Sarkozy ellen több jogi eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció miatt jogerősen elítéltek egy volt köztársasági elnököt.

A volt államfő telefonját 2014 elején lehallgatták egy nyomozás keretében, amelyet azért indítottak, mert Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől kapott törvénytelen módon támogatást.

Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot a Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag közbenjárására ígérte a bírónak egy monacói kinevezés megszerzését.

A 2014 márciusában közzétett felvételek szerint Sarkozy és ügyvédje a rendőrségi ügyekről beszélgettek, amelyekben a volt államfő is érintett volt. Összesen hat ilyen eljárás zajlott, és ezeket Sarkozy sorra megtámadta a semmítőszékeken, mivel Azibert bíróként dolgozott akkoriban.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, mivel Sarkozy az utolsó pillanatban meggondolta magát, miután megtudta, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.

A büntetések és vádak

Az ügyészség mindhárom szereplőt korrupcióval és befolyással való ügylekedéssel vádolta, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították. Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapták, mint a volt elnök, de az ügyvédet mellékbüntetésként három évre eltiltották a hivatása gyakorlásától.

Nicolas Sarkozy az évek óta tartó eljárás során végig tagadta a vele szemben felhozott vádakat. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök úgy vélte, politikai ellenfelei az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel.

Sarkozy szerint törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot.

A következő lépések

A volt elnöknek január 6-tól négy hónapon át ismét meg kell jelennie a párizsi bíróság előtt a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított eljárásban, amelyben passzív korrupcióval, törvénytelen kampányfinanszírozással, közpénzzel való visszaéléssel és bűnszervezetben való részvétellel vádolják.