Georgiában negyedik napja tartanak az utcai tiltakozások a kormány döntése ellen, miszerint felfüggesztették az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdését. Tízezrek vonultak utcára, hogy kifejezzék nemtetszésüket. Irakli Kobahidze miniszterelnök azonban azt állítja, hogy a demonstrálók az ellenzék hazugságainak áldozatul estek, és elutasította az új választások kiírásának követelését - jelentette a BBC.

A kormányfő kategorikusan tagadta a tárgyalások felfüggesztését, de a Georgiai Álom pártja azt állította, hogy az EU zsaroló taktikát alkalmaz, ezért úgy döntöttek, hogy 2028-ig nem tűzik napirendre a csatlakozás kérdését.

Szombat este ismét folytatódtak a tüntetések, ahol a résztvevők tüzijátékokat lőttek ki a parlament épülete felé, amire a rohamrendőrök vízágyúval válaszoltak. A hatóságok végül hétfő reggelre tudták csak feloszlatni a tömeget, ami után több embert, köztük Zurab Japaridze-t, a Koalíció a Változásért nevű ellenzéki párt vezetőjét is őrizetbe vették.

Ráadásul az Egyesült Államok szombaton felfüggesztette stratégiai partnerségét Georgiával, jelezve, hogy a helyzet súlyosbodik. Kobahidze miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a Georgiai Álom elkötelezett az európai integráció mellett, és a továbbiakban is folytatják az európai álmok megvalósítását. Ennek ellenére több nagykövet lemondott, és közszolgák, valamint tanárok is aláírták azt a nyílt levelet, amelyben kritizálták a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését.

A tüntetések alatt a rendőrség brutális erőszakot alkalmazott: sok embert megvertek és paprikaspray-t használtak ellenük, többük kezelése kórházban történt. Levan Ioseliani, Georgia emberi jogi ombudsmanja a helyzetet brutalitásnak minősítette és a rendőrséget a hatalom visszaélésének abbahagyására szólította fel.

Natalie Sabanadze, Georgia korábbi EU nagykövete úgy látja, hogy az erőszak mértéke és a lemondások sora azt jelzi, hogy a helyzet egy „minőségi változáson” megy keresztül. Kifejtette, hogy a kormány nem érti meg a nép akaratát: „Talán azt hitte a kormány, hogy az emberek megijednek, de ez nem így működik” - mondta.

A tüntetők között sok civil aktivista és művész is megjelent, akik egy közszolgáltató épületét foglalták el, megzavarva a hírszolgáltatást is, ami hasonlít a 2003-as forradalmi eseményekhez.

Georgia elnöke, Szalome Zurabisvili közelgő mandátumának lejárata előtt a tüntetők mellett állt ki, érvelve amellett, hogy a kormány visszahozza az ország orosz befolyás alá. Míg a lakosság többsége továbbra is támogatja az EU-hoz való csatlakozást, a Georgiai Álom kormányja tagadja, hogy bármilyen kapcsolatban állna Moszkvával, noha számos olyan törvényt fogadtak el, amelyek támadják a külföldi támogatású civil szervezeteket, vagy korlátozzák az LMBTQ-jogokat, ezáltal rombolva a Nyugattal való kapcsolatokat.

Kaja Kallas, az EU új külpolitikai vezetője figyelmeztetett, hogy a georgiai kormány intézkedései „közvetlen következményekkel járnak majd az EU részéről”, és hogy az Egyesült Államok döntése is széleskörű hatásokat gyakorol majd a georgiai kormányra.

Az események továbbra is fejlődnek, és a helyzet rendkívüli feszültséget ha magában hordozza, az EU pedig figyelemmel kíséri az alakuló helyzetet.