Bár Tbiliszi utcái hétfő reggel nyugodtnak tűntek, Grúziában (Georgiában) a közelmúltban folytatódó tiltakozások újabb hulláma sodorta el a politikai békét. A rendőrség és az azonosítatlan fekete ruhás csoportok brutális támadásokat intéztek a kormány ellen tüntetők ellen, akik a kormány EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztése miatt emeltek szót. Az orosz befolyás ellen tiltakozó ellenzék új választásokat követel, amit hétfőre ismét felvonulásokkal jelentettek be.

A politikai feszültséget tovább fokozta az, hogy a kormánypárti Grúz Álom (DSZ) szombaton új államfőnek választotta a korábbi Manchester City játékost, Mihail Kavelasvilit. A választás során a párt egyedüli jelöltjeként kapta meg a posztot, míg az ellenzék bojkottálta a parlamenti munkát. Kavelasvili választását sem az ellenzék, sem a korábbi elnök, Szalome Zurabisvili nem fogadta el.

Grúzia történetében először választottak közvetetten elnököt azóta, hogy 1991-ben függetlenné vált az ország a Szovjetunió felbomlásával. A Grúz Álom évekkel ezelőtt módosította a választási törvényt, amely szerint az elnököt egy 300 fős testület választja meg, amelyben a parlamenti képviselők mellett helyet foglal a grúz közigazgatási egységek képviselői is.

Kavelasvili megválasztásakor a 300 fős testületből mindössze 225 képviselő volt jelen, mivel az ellenzék képviselői távol maradtak, így a választás illegitimnek számít. Az EU is aggódik a választási tisztaság miatt. Kavelasvili korábbi pályafutása során a grúz válogatott tagjaként 46 mérkőzésen lépett pályára, politikai szándékaival kapcsolatban pedig összetett nézeteket fogalmazott meg – többek között azt állította, hogy Nyugat Grúziát Oroszország ellen akarja belekényszeríteni egy konfliktusba.

A Grúz Álom által vezetett kormány, amelyet Orbán Viktor is üdvözölt, a liberális eszmék ellen harcolva próbálja megőrizni hatalmát. Az ellenzék azt állítja, hogy egyre inkább Oroszország felé irányítják az országot, ami aggasztó, tekintettel arra, hogy Grúzia 2008-ban katonai konfliktusba keveredett Oroszország miatt, amely a Dél-Oszétia ügyében történt.

Az azonosíthatatlan csoportok erőszakos fellépése a tüntetőkkel szemben és a fokozódó rendőri erőszak aggodalomra ad okot. Az emberi jogi ombudsman, Levan Joszeliani szerint a demonstrálókat bántalmazzák, sokan közülük sérüléseket szenvednek el az őrizetbevétel idején.

A grúz közigazgatás súlyos bírálatokat kapott a nemzetközi közösségtől, különösen az EU-tól, amely már jelezte, hogy ennek következményei lesznek a grúz kormánnyal szemben. A helyzet tovább romolhat, ha a kormány nem hajlandó tárgyalni az ellenzékkel és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi figyelmeztetéseket. A jövő tehát továbbra is komoly bizonytalansággal terhelt Grúziában, ahol a lakosság többsége a nyugati integrációpárti, és egyre nagyobb dühvel reagál a kormány lépéseire.