A váratlan felfedezés a Körösökben

Nagy port kavart a Magyar Haltani Társaság legújabb bejelentése, miszerint a Hármas-Körös békéscsabai területén kutatóhorgászat során öt fiatal amurt sikerült kifogniuk. Ez a hír mindenkit meglepett, mivel az amurról, az 1960-as években betelepített idegenhonos halfajról, korábban úgy gondolták, hogy nem képes a hazai körülmények között szaporodni.

Az amur rejtélyes története

Az amur, amely Ázsiában őshonos, hosszú ideje jelen van a magyar vizekben, elsősorban táplálkozási és horgászati értéke miatt. Míg az elmúlt évtizedekben mesterséges szaporításával próbálták növelni az állományt, a természetes szaporodás jeleit eddig csupán elszigetelt esetekben figyelték meg.

Meglepetés a Tiszán és a Dunán

Érdekesség, hogy 1997-ben a Tiszában, míg 2019-ben a Dunában és a Körösökben is felfedezték az ivadékokat. A legfrissebb adatok szerint a Közép-Tisza menti kubikgödrökben több száz amurivadék került elő. Az újonnan felfedezett példányok eredetét egyelőre nem tudni, de a környéken tenyésztik az amurt halgazdaságokban.

A szaporodás lehetőségei

A Magyar Haltani Társaság szakértői figyelmeztetnek: az amur eredetét nem lehet biztosan megállapítani. Mivel idegenhonos faj, természetes vizekbe történő telepítése törvényellenes. Ugyanakkor a Szarvasi-Holt-Körös mentén működő halgazdaságok révén lehet, hogy ezek a fiatal példányok onnét származnak.

Közelgő katasztrófa?

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az amurivadékok elterjedése sürgős figyelmet érdemel. Ha az amur a helyi viszonyokhoz hasonlóan sikeresen alkalmazkodik, az országszerte tömeges ivadékokat eredményezhet, ami az élővilágra nézve beláthatatlan következményekkel járhat. Az amur terjedésének figyelemmel kísérése kiemelten fontos feladat!