A 2024-es kémiai Nobel-díjat David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapták a fehérjék számítógépes tervezéséért és a fehérjeszerkezetek mesterséges intelligenciával történő előrejelzéséért. A hírt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia jelentette be Stockholmban.

Ezek a tudósok új magasságokba emelték a biokémiát, hiszen a fehérjék szerkezetének megértése alapvető ahhoz, hogy hatékony gyógyszereket, vakcinákat és nanomateriákat fejlesszünk. Míg Baker a Rossetta nevű szoftver segítségével új fehérjéket tervezett, Hassabis és Jumper a 2024-es AlphaFold2 mesterséges intelligencia modelljükkel drámai előrelépést tettek a fehérjék összetett szerkezeteinek előrejelzésében.

Több mint 200 millió fehérje szerkezetének elemzésével a kutatók felfedték az emberi genom rejtett titkait, lehetővé téve a biológiai kutatások új korszakát. Az AlphaFold2 modell forradalmasította a gyógyszerfejlesztést, mivel gyorsan képes kiszámítani a fehérjék háromdimenziós szerkezetét, amely segítheti a tudósokat a betegségek megértésében és a gyógyítás során.

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta 115 alkalommal ítélték oda, és a díjazottak között már négy magyar származású tudós is megtalálható, közöttük Zsigmondy Richárd, Hevesy György és Polányi János. A legismertebb női kémiai Nobel-díjas, Marie Curie 1911-ben kapta meg a díjat, majd 24 évvel később lánya, Irène Joliot-Curie is átvette ezt a megtiszteltetést.

A Nobel-díjak átadása december 10-én zajlik, és a következő hetekben még három kategória, köztük irodalmi és békedíjak nyerteseit hirdetik ki. Alfred Nobel, a dinamit feltalálója, a tudomány és a művészetek kiválóságának elismerésére alapította ezt a neves díjat.

Most minden figyelem a tudományos közösség felé irányul, mivel ezek az áttörések nemcsak a mikroszkopikus világ megértését segítik elő, hanem potenciálisan megváltoztathatják a jövőt a biotechnológia területén.