Nagy Feró kijelentései és Kovács Kokó István elgondolásai rávilágítanak a házasság és a gyermekvállalás kontextusában fellépő társadalmi mintákra. Ezen nézeteltérések kapcsán érdemes elgondolkodnunk, hogy a mai nők valójában milyen döntéseket hoznak, és miért nem szülnek gyermeket. A XXI. Század Intézet által szervezett konferencián különböző nézőpontokat hallhattunk, de a kérdés marad: tényleg a női szerepek, vagy inkább a társadalmi környezet befolyásolja a gyermekvállalási kedvet?

A konferencia egyik legmeghatározóbb üzenete, hogy a nők nem csupán hímnős egyedek. Ez egy fontos kijelentés, amely valósággá válik, ahogy reflektálunk arra, hogy a házasság és a gyermekvállalás nem csupán a nők kötelezettsége, hanem közös döntés, amelyben a férfiaknak is aktív szerepet kell vállalniuk. A közvetlen családi környezet, a munkahelyi körülmények és a jogi védettség mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a gyermekvállalási hajlandóságot.

Az elmúlt években egyre inkább látható, hogy a gyermekvállalásra való hajlandóság csökken, és míg a női emancipáció előrehaladt, a munkavállalás terhe sok esetben a nők vállát nyomja. A családpolitikák és támogatások gyakran nem elégítik ki a fiatal szülők igényeit, ami még tovább csökkenti a gyermekvállalási kedvet. Azt vizsgálni, hogy a nők hogyan élik meg a szülés utáni időszakot, és hogy a férfiak hogyan segíthetik partnereiket ebben az időszakban, kulcsfontosságú lenne a jövő családmodelljeinek megértésében.

Képzeld el, István! Olyan nők is akadnak, akik szeretnének gyereket, de különféle okok miatt, például egészségi állapotok miatt, ez nem lehetséges számukra. Szólni kell az LGBTQ+ közösségről is, hiszen ma már ott is sokan szeretnének gyermeket, azonban az ő helyzetük rendkívül bonyolult. Továbbá, léteznek olyan párok, akik együtt vannak, de a családalapítás mellett döntenek, mert úgy érzik, a kapcsolatuk más területeken sokkal gazdagabb.

A családalapítás körüli diskurzus tehát számos dimenziót magában foglal, amelyeket érdemes megvizsgálni. A változó világban a hagyományos családmodell tovább evolválódik, és e mögött olyan társadalmi nyomások állnak, amelyek újszerű megközelítést igényelnek. A házasság és a gyermekvállalás kérdéseit napjainkban újra kell definiálni, és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy modernebb, befogadóbb társadalomban élhessünk, ahol a nők és férfiak egyaránt egyenlő szempontokat kapnak a családban, a munkahelyen és a társadalomban.

Így hát, István, tegyük félre a sztereotípiákat, és nézzünk szembe a valósággal: a nők nem csupán hímnős egyedekként léteznek, hanem mint aktív, gondolkodó, felelős döntéshozók a saját életükben.