Donald Trump átmeneti csapata egy új, "maximális nyomás 2.0" stratégiát dolgoz ki Irán nukleáris fejlesztéseivel szemben. A megválasztott elnök korábban aggodalmát fejezte ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy Irán atomcsapást hajthat végre elnöksége alatt. A Wall Street Journalnak nyilatkozó források szerint Trump politikai tanácsadóitól kér javaslatokat e veszély megakadályozására.

A csapat a megváltozott geopolitikai helyzet – az Aszad-rezsim gyengülése, valamint a Hezbollah és a Hamász helyzetének romlása – adta lehetőségeket elemzi, és terveket készít a leendő amerikai elnök számára.

A hírek szerint két fő irányvonal van folyamatban. Az első, hogy több amerikai katona, harci repülőgép és hajó küldését tervezik a Közel-Keletre. Ebben az esetben Izrael fejlett bunkerromboló bombákhoz is juthatna, amelyek segíthetnék őket az iráni atomlétesítmények elleni csapások végrehajtásában.

A második megközelítés katonai fenyegetéssel és szigorúbb szankciókkal próbálná jobb belátásra bírni Teheránt.

Miközben Trump többször kijelentette, hogy igyekszik elkerülni a közel-keleti eszkalációt, a Time magazinnak adott csütörtökön megjelent interjújában azt mondta, hogy van esély arra, hogy az Egyesült Államok háborúba bocsátkozik Iránnal, részben azért, mert Teherán merényleteket tervezett ellene.

Jelenleg Irán atomprogramja lehetővé teszi az ország számára, hogy elegendő magasan dúsított uránja legyen négy atombomba előállításához. Azonban a legfrissebb amerikai hírszerzési információk szerint ez a szám már 12-re emelkedett. Az amerikai tisztviselők szerint Iránnak még mindig hónapokra van szüksége, mielőtt működőképes nukleáris fegyvert tudna előállítani.

A leendő amerikai elnök tanácsadói hangsúlyozták, hogy a fő elképzelés az lenne, hogy támogassák az izraeli csapásokat az iráni nukleáris létesítmények ellen. Más támogatói lehetőségként szeretnék kiaknázni: Trump hivatalba lépésének első hónapjai ritka alkalmat nyújtanak arra, hogy fellépjen Irán nukleáris fejlesztései ellen, miközben a rezsim gyengült helyzetben van.

Kérdés, hogy ezek a lépések nem okoznak-e újabb feszültségeket a régióban, hiszen a Közel-Kelet jelenlegi helyzete rendkívül törékeny, és egy háborús konfliktus könnyen szélesebb körű visszhangot válthat ki.