Kína áttörése az atomenergia terén

A Góbai-sivatagban található kísérleti reaktor egyedülálló technológiát alkalmaz: nem víz, hanem sóolvadék hűtő- és fűtőközegként működik, és az urán helyett tóriumot, egy bőségesen elérhető radioaktív elemet használ üzemanyagként.

Kína dominálja a nukleáris innovációt

Hszu Hung-Csie, a projekt vezető tudósa büszkén nyilatkozta, hogy Kína jelenleg a világ vezető szerepét tölti be az atomenergia innovációjában. Utalt egy híres mesére, miszerint "A nyúl néha hibázik, lehet ellustul; ekkor a teknős kihasználja az alkalmat". Ezzel azt érzékeltette, hogy míg az Egyesült Államok korábban élen járt, Kína kitartó munkával átvette a vezetést, miután az amerikaiak leállították a sóolvadékos reaktorok kutatását.

A múlt tanulságai és a jövő kihívásai

Az Egyesült Államok már az 1960-as években kifejlesztett egy kis méretű sóolvadékos reaktort, de a projektet a hagyományos urán-alapú rendszerek javára felfüggesztették. Hszu kiemelte: "Mi lettünk azok?" A Sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézet szakemberei az amerikai dokumentumok részletes elemzésével kezdték a munkát, majd a meglévő tapasztalatokra alapozva saját fejlesztésekbe kezdtek.

A projekt háttere és fejlődése

A kutatási projekt 2009-ben indult el a Kínai Tudományos Akadémia jóváhagyásával, és az eredeti csapat néhány tucat főről két év alatt több mint 400 kutatóra bővült. Az építkezés 2018-ban kezdődött, és 2023 októberére elérte a kritikus állapotot, majd 2024 júniusára teljes kapacitásra áll.

Nincs megállás: új projektek a láthatáron

A projektvezető hangsúlyozta, hogy a nukleáris kutatásban nincsenek gyors győzelmek: "Egy dolgot kell csinálni, de azt 20-30 éven keresztül, kitartóan." Már épül egy nagyobb, 10 megawattos elektromos teljesítményű tóriumos sóolvadékos reaktor, amely 2030-ra érheti el a kritikus állapotot. Ezen kívül a kínai állami hajógyár is bemutatott egy terveket, amely tórium alapú energiával működne.

Környezetbarát és fenntartható energiatermelés

A tóriumban rejlő potenciál jól mutatkozik: a Belső-Mongóliában található Bayan Obo bánya akár tízezer évre elegendő energiát biztosíthat Kína számára, minimalizálva a radioaktív hulladék keletkezését.

Kínt nem állítják meg

Miközben az Egyesült Államok újraindította a sóolvadékos reaktorok fejlesztését, és politikai támogatást is élveznek, a kínaiak szerint a stratégiai állhatatosság az, ami valódi eredményeket hoz.