Kína nemcsak a haderejét, de erejét is rendre demonstrálja, a Dél-kínai-tengeren folyamatosan felvonultatva a Népi Felszabadító Hadsereget (PLA). A Tajpej, az Egyesült Államok és az Európai Unió is hevesen tiltakozik a hadgyakorlatok miatt, szorgalmazva a békés rendezést és elítélve Kína agresszív lépéseit. Az utóbbi hetekben különösen látványos esemény volt, hiszen a gyakorlatok időzítése összefonódik Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter látogatásával Japánban és a Fülöp-szigeteken, ahol az amerikai diplomácia a kínai fenyegetéssel szembeni szolidaritást hangsúlyozta.

Lin Jing-ju, a Tamkang Egyetem adjunktusa kiemelte, hogy a hadgyakorlatok elsődleges üzenete az Egyesült Államoknak szól, és Kína ezzel a lépéssel próbálja nyomás alá helyezni Washingtonot, hiszen az amerikai és japán együttműködés a térség biztonságának fokozása érdekében ellentétes Peking érdekeivel.

A hadgyakorlatok időzítése Donald Trump kormányának tesztelése szempontjából is különösen érdekes, hiszen Kína lehetőséget keres arra, hogy felmérje az Egyesült Államok reakcióképességét. Lin rávilágított arra, hogy Kínának nem tetszik, hogy a Fehér Ház továbbra is középpontba állítja Tajvan védelmét a regionális politikában.

A hadgyakorlatok tehát egyre inkább a geopolitikai feszültségek színhelyévé válnak, ahol Peking igyekszik demonstrálni katonai erejét és politikai ambícióit. Ebben a dinamikus és veszélyes helyzetben a világ figyelme a Dél-kínai-tengerre összpontosul, ahol a jövőbeli események alapjaiban határozhatják meg a világpolitikai térképet.