A geopolitikai helyzet alakulása és a Magyarországot érintő gazdasági kilátások legfontosabb aspektusait tárgyaljuk a közelgő Budapest Economic Forum konferencián, amely október 17-én kerül megrendezésre. De a valódi kérdés: Mi zajlik Kínában?

A nyugati világot megrázó feszültségek

A kínai Nép felszabadító Hadsereg (PLA) jelenlegi stratégiájának középpontjában az áll, hogy drámai módon fokozták a nyomásgyakorlást, különösen Tajvan körül és a Dél-kínai-tengeren. A kínai hadihajók és katonai repülőgépek folyamatosan megközelítik a „kvázi független” szigetet, hogy teszteljék annak védekezési képességeit. Míg 1954 és 2020 között mindössze négy alkalommal lépték át a Tajvani-szoros középvonalát, addig napjainkban már naponta több ilyen provokációt tapasztalnak a tajvani állam védelmi erői.

Egy különösen figyelemre méltó esemény 2024 májusában, Tajvan elnökének beiktatása után várható, amikor a PLA már 62 repülőgépből 47 át fog lépni a középvonalon - ilyen mértékű provokáció még sosem volt a térségben.

Peking nem titkolja, hogy a nyomás fenntartása érdekében felkészül a katonai beavatkozás lehetőségére, és stratégiai célja, hogy Tajvannal a jövőben egyesítse erejét a nemzeti érdekek nevében.

A nemzetközi közösség reakciójától függetlenül, Kína folytatja aggasztó taktikáját, amelynek végső célja Dél-kínai-tenger kritikus területeinek fokozatos ellenőrzése.

Peking és Moszkva együttműködése

Egyre figyelemszerzőbb a Peking és Moszkva közötti együttműködés erősödése is, ami az Oroszország által indított Ukrajna elleni háború következményeként fokozódott. A közös hadgyakorlatok és az egyre növekvő katonai jelenlét a régióban komoly aggodalmakat vet fel, különösen Japán szempontjából - ahol hangsúlyos tengeri nézeteltérések állnak fenn Kínával.

A helyzet világos: Kínának valódi terve van a hatalom kiterjesztésére a csendes-óceáni térségben, miközben a katonai manőverezés lehetőségei egyre szélesebbé válnak.

Lehetséges összecsapások a Dél-kínai-tengeren

A Dél-kínai-tenger helyzete élesedésével akár kisebb, korlátozott összecsapások is elkerülhetetlenek lehetnek, amit a közelmúlt eseményei is alátámasztanak. Peking tudatosan építi ki militarizált kapcsolatait a környező nemzetekkel, miközben egyre inkább felkészül a kínai hatalomvetítésre.

Kína „lassú forralás” stratégiája

A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy Kína a „lassú forralás” stratégiáját követve próbálja erősíteni befolyását. A céljaik elérése érdekében kész kockázatokat vállalni, és ezt olyan eszközökkel teszi, amelyek elsődlegesen nem katonai jellegűek.

Felkészülés fegyveres konfliktusra

Peking elhúzódó fegyveres konfliktusra készül, a céljaik elérése érdekében pedig a lehető legjobb pozícióba kívánják helyezni magukat, ha a Tajvan elfoglalásáról lenne szó. Ezt megerősíti a PLA fokozott aktivitása is, amely lehetővé teszi számukra, hogy kihasználják a térségben kialakuló zűrzavart - a folyamat pedig már most is aggasztó mértékben zajlik.

A stratégia jövője

Ez a konkrét fenyegetés Kína stratégiájának új dimenzióját szimbolizálja, ahol a nyomásgyakorló hadműveletek sodrásában egyre inkább felmerül a kérdés: meddig terjedhet Kína hatalma a csendes-óceáni térségben?