A Kínai Népköztársaság kormánya új törvényt vezetett be, amely lehetővé teszi számukra, hogy szankciós listára helyezzék azokat a személyeket vagy szervezeteket, akik a kínai állampolgárok és vállalatok érdekeit sértő diszkriminatív intézkedésekben részt vesznek. A törvény értelmében a kínai hatóságok megtilthatják az érintettek számára az országba való belépést, sőt ki is utasíthatják őket. Ezen kívül a belföldi vagyonuk lefoglalására vagy befagyasztására is sor kerülhet, valamint a kínai üzleti kapcsolataik kiépítésére is korlátozások vonatkozhatnak.

Az új szabályozás részletezi azokat az ágazatokat, melyek érintettek lehetnek: a külföldi személyek és szervezetek tevékenysége korlátozható az oktatás, tudomány és technológia, jogi szolgáltatások, környezetvédelem, gazdaság és kereskedelem, kultúra, idegenforgalom, egészségügy és sport terén.

Kína nem új keletűen reagál a nemzetközi szankciókra, hiszen az utolsó években többször is válaszlépésekkel élt, különösen a kereskedelmi és befektetési korlátozások esetében, amelyeket az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak bevezettek. Donald Trump előző amerikai elnök február óta újabb 20%-os vámokat vetett ki a Kínából érkező termékekre, s várható, hogy április elején tovább emelik ezeket a vámokat.

Kína válaszul már eddig is védőintézkedéseket hozott, beleértve bizonyos nyersanyagok, köztük a ritkaföldfémek exportjának korlátozását, és vizsgálatokat indított a külföldi cégek ellen. Az új törvénycsomag bevezetése tovább fokozhatja ezeket a feszültségeket, és újabb gazdasági következményekkel járhat mindkét fél számára. Az eredmények ugyanakkor megerősíthetik Kína pozícióját a világkereskedelemben, különösen a technológiai szektorban, ahol domináló szereplővé válna a megszorításokkal szembeni ellenállás révén.