Oroszország titkos tervei alapján Moszkva a következő lépéseit tervezi az ukrajnai háború lezárásához. A legfontosabb célja, hogy gyengítse az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját Ukrajnával kapcsolatban, és e cél elérése érdekében feszültségeket keltsen a Trump-kormányzat és más országok között. Az orosz hatóságok szerint a békemegállapodás elérésére tett kísérletek nem valósulhatnak meg 2026 előtt.

A dokumentumban Moszkva kifejezetten elutasítja a békefenntartók országba küldését, és hangsúlyozza Oroszország szuverenitásának elismerésére tett igényét az elfoglalt területek felett. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag elutasítják Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja tervét, amely szerint Kijevnek le kellene mondania az elvesztett területekről, de az elismerésről nem esik szó.

A terv említi, hogy szükség lehet Ukrajna északkeleti részének további feldarabolására, a Brjanszk és Belgorod körüli pufferzónák kialakításával. Demilitarizált övezetek létrehozását is javasolják, különös figyelemmel a Krím környékére, ami Odessza területeit is érinti. Külön figyelmet kap, hogy a Kreml célja a jelenlegi ukrán politikai vezetés „teljes lebontása”.

A javasolt stratégiák között szerepel új választások kiírása is, ahol az oroszbarát pártok részt vehetnének, valamint Ukrajna NATO-tagságának megakadályozása.

A terv kitér arra is, hogy az ukrán haderő létszámát csökkenteni kellene, ugyanis Moszkva szerint a jelenlegi szám túlzottan magas. Az információk szerint a dokumentum az európai hírszerző szolgálatokhoz került, innen jutott el amerikai médiaforrásokhoz.

Ez a terv szinte áthidalhatatlannak tűnik a Nyugat és Oroszország javaslatai között, ugyanis a Kreml eddig nem reagált a néhány nappal ezelőtt tett, 30 napos tűzszüneti ajánlatra. Az orosz fegyveres konfliktus népszerűsítése után fennáll a veszélye, hogy a tárgyalások elhúzódnak, és a feszültség növekedését eredményezik.

A Kreml ambiciózus tervei arra utalnak, hogy Moszkva hosszabb távon akarja rendezni a viszonyait nemcsak Kijevvel, hanem Washingtonnal is. Vlagyimir Putyin elnök nem titkolt szándéka, hogy megszilárdítsa Oroszország pozícióját a globális színtéren, miközben a Kahliar biztosítása érdekében Washingtonnal is együttműködne, de ez kölcsönösen előnyös feltételek mellett történne.

A terveiket átgondolva az orosz vezetésnek rengeteg kihívással kell szembenéznie, hiszen a külföldi kapcsolatok rendezése egy kulcsfontosságú tényező lehet a háború jövője szempontjából. E körülmények között újra és újra fel kellett mérniük a lehetőségeiket, s azt, hogy mennyire érdemes kockázatokat vállalniuk a nemzetközi színtéren.