Az uniós gáztárolók feltöltésére vonatkozó szigorú szabályok lazításáról egyeztetnek a közösség tagállamai – írja a Reuters. Eközben a tárolókban évek óta nem volt olyan kevés gáz, mint most. Az ukrán-orosz háború kirobbanását követő időszakban bevezetett szabályozás feszített szórást biztosított a tagállamoknak a gázbetárolásra, azonban a szabályok 2024 tavaszáig érvényesek, és sok ország, így Magyarország, ellenzi a további meghosszabbítást.

A 2021-es gázválság és a háború következményeként a tagállamokat arra kötelezték, hogy a fűtési szezon előtt a tárolóik 90%-át töltsék fel. Ezzel szemben az előző évek magas feltöltöttsége azt is mutatta, hogy a piac viszonylag stabil maradt, bár sok esetben a gázárak az uniós szabályok szigorítása miatt drasztikusan megugrottak.

A közelmúltban azonban, mivel a hideg idő és a megnövekedett kereslet miatt a tárolók tartalékai jóval gyorsabban apadtak, mint várták, március közepére mindössze 36-37 milliárd köbméter gáz állt rendelkezésre a raktárakban. Ez a dátum fontos, hiszen e körülmények miatt a tagállamok egyre inkább a szabályok lazítására törekszenek, hogy elkerüljék a piaci turbulenciákat.

Ráadásul, míg korábban a 90%-os feltöltési kötelezettséget 80%-ra tervezik csökkenteni, a Reuters jelentése szerint az aktuális tárgyalások alapján 5%-os levételről beszélnek. Továbbá javasolták, hogy a betárolási határidők sem legyenek rögzítettek, hanem két hónapos periódusban bármikor elérhetőek legyenek.

Ez a módosítás segíthet abban, hogy ne mindenki egyszerre kívánjon gázhoz jutni, ezáltal csökkentve a keresletet, és stabilizálva az árakat. Azonban a túlságosan laza szabályozás hosszú távon piaci instabilitásokhoz is vezethet, hiszen ha a gáz ára ismét megugrik, komoly problémák merülhetnek fel a gázellátásban.

Az ukrán-orosz konfliktus hatásai egyértelműen érezhetőek, hiszen a helyzet nemcsak a Magyarországra érkező gázmennyiséget befolyásolja, hanem az árak emelkedését is, amivel kapcsolatban a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő tél különösen kritikus lehet az energiapiacon. A tagállamok közötti egyeztetések során az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország szintén érdekelt az új szabályozási keret kidolgozásában, mivel a jelenlegi állapotok nem fenntarthatóak.