Az örmény fegyveres erők március 16-án, vasárnap 18 óra 35 perc körül a déli Szjunik tartományból kézi lőfegyverekkel tüzet nyitottak azerbajdzsáni állásokra – közölte az azeri védelmi minisztérium. Örményország szerint Baku újra dezinformációt terjesztett.

A békekötés körüli feszültségek ellenére, nemrég zajlott le egy megbeszélés Azerbajdzsán és Örményország között, ahol a két fél megállapodott az elkövetkező békeszerződés szövegéről. Ez a megállapodás kulcsfontosságú lenne a hegyi-karabahi terület státuszának rendezésében, amit több mint három évtizede tartó konfliktus övez.

A középpontban van azonban a béketervezet aláírásának lehetősége. Nikol Pasinján, örmény miniszterelnök jelezte, hogy várják az azeri fél javaslatait erről, miközben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is kifejezte, hogy Budapest is helyszínként szóba jöhet a tárgyalásokra.

Az egyeztetések bonyolultságát fokozza, hogy az elfogadott béketervezet tartalmaz olyan feltételeket, amelyek teljesítése bizonytalan, például az örmény alkotmány módosítása, amely komoly kihívást jelent a folyamat szempontjából.

Kránitz Péter Pál, a Magyar Különleges Intézet kutatója kiemelte, hogy a Zangezur folyosó kérdése, amelyet Örményország és Irán korábban hevesen ellenzett, jelenleg nem tűnik napirenden lévő problémának, de ez változhat a jövőben, hiszen sok nemzetközi szereplő érdekeit sértheti.

Az azeri-örmény béketervezet pontos részletei még nem ismertek, de a szakértők szerint a következő főbb pontokat tartalmazza:

- A felek diplomáciai kapcsolatokat létesítenek, és lépéseket tesznek gazdasági kapcsolataik normalizálására.

- Kölcsönösen elismerik egymás területi integritását, amely egy hosszú ideje vitatott téma a felek között. A Szovjetunió közigazgatási határait leszámítva soha nem volt kölcsönös elismerés a két ország között.

- Felmerülhet határátkelők megnyitása, ahol először csak diplomaták, később harmadik országok polgárai is közlekedhetnek.

A békeszerződés célja a karabahi konfliktus békés rendezése, valamint az EBESZ Minszk Csoport feloszlatásának megállapodása, ami szintén nem zökkenőmentes feladat.

Emellett a menekültek kölcsönös hazatérésével kapcsolatban is fontos szempontok merülnek fel, ám a biztonsági garanciák hiányában a tömeges repatriáció gyakorlatilag lehetetlen.

Az EMK-beli jelenléte az EU által kezelt megfigyelő misszióval kapcsolatban is aggodalmakat kelt. Az EU-nak fontos szerepe volt, mivel ez a misszió szolgálta a legnagyobb védelmet Örményország számára, így a kivonás jelentős kockázatokat rejthet magában.

Ahogy a helyzet fejlődik, kérdéses, hogy Azerbajdzsán milyen mértékben lesz hajlandó a béke hosszú távú fenntartására és a nemzetközi közvetítés megszilárdítására, miközben a térség geopolitikai felosztása is folyamatosan változik. Az új szövetségesek keresése során Örményország rájött, hogy India a legnagyobb fegyverkereskedelmi partnere lett, és új fegyverkezési lehetőségek során jelentős modernizációkat terveznek. A kérdés az, hogy sikerül-e megvalósítani ezeket a terveket a jelenlegi feszültség mellett.