A tudósok gyakran tűnnek fel számunkra, mint valami távoli, misztikus lények, akik a világ felett állnak, és csak a tudomány nyelvén kommunikálnak. Krausz Ferenc, a Nobel-díjas fizikus azonban, akivel a napokban egy dokumentumfilm keretein belül találkozhattunk, bebizonyította, hogy a tudományos élet nem csupán elmélet és számítás, hanem emberség és érzelem is. Móron, a szülővárosában szeretett volna egy virágboltot találni, de kellett a segítség a tájékozódáshoz.

Krausz Ferenc kiemelte, hogy a film nem róla szól, hanem a tudomány közösségi értékéről. A tudomány fejlődése érdekében szükség van a kollaborációra, ami különösen fontos a nehéz sorsú emberek segítésekor is. "Új projektünk célja egy orvosi diagnosztikai eljárás kifejlesztése, ahol különböző tudású kutatókat vonunk össze, hogy közös célért dolgozzanak” – mondta a budapesti sajtótájékoztatón, ahol a róla készült dokumentumfilmet mutatták be.

A film középpontjában a Krausz Ferenc személyisége áll: egy végtelenül alázatos tudós, aki a tudomány iránti szeretetét a jótékonyság és a tehetséggondozás terén is kamatoztatja. Mindeközben sportos életmódot folytat – még a Nobel-díj átadó ceremóniája előtt is kint futott a mínusz tíz fokos Stockholmban.

A díjat megelőzően, amikor értesült az elismerésről, pajzsmirigy kockázatát érezte: "Tudtam, hogy ez meg fogja változtatni az életemet, de nem tudtam, hogyan” – mondta, miközben zavartalanul idézte fel, hogy pizsamában ült otthon, és egy ismeretlen számot hívott fel, akivel az Akadémia titkára beszélt.

Krausz Ferenc tavaly decemberben kapta a fizikai Nobel-díjat, Pierre Agostini és Anne L'Huillier társaságában, a femtosekundumos fényimpulzusok generálásáért, amelyek lehetővé teszik az anyag elektrondinamikájának tanulmányozását. A filmben elmondta, hogy míg mások áttörésként tekintenek a sikerre, ő inkább úgy gondolja, hogy ez új kapukat nyit meg a fizikában.

A film során az iskolai visszatekintése is középpontban áll – Krausz Ferenc a Radnóti Miklós Általános Iskolába látogatott vissza, ahol diákéveit töltötte. "Meglepődtem, amikor a diákok tapsoltak nekem” – mondta meghatódva, és ilyenkor retró élményeket idézett fel korábbi osztálytársaival. Az interjúk során kiderül, hogy a tudományhoz fűződő érzelmek nemcsak a munkájából adódnak, hanem sokkal inkább a tanárai, köztük Kiss tanár úr hatása révén alakultak ki.

"Ha ő nincs, valószínűleg nem lettem volna fizikus" – mondta Krausz, hangsúlyozva a pedagógusok szerepét az oktatásban. "A társadalomnak tenni kell azért, hogy a diákok a legjobb oktatásban részesüljenek, hiszen ez a jövő alapfeltétele” – tette hozzá.

A fizikában való kezdeti elindulását a nagymamája vallásos neveltetése is befolyásolta, és bár a tudományos pályán elkötelezett lett, a hitét sem adta fel teljesen. "Még mindig járok templomba, imádkozom az elhunytakért, de fizikusként nehezen hiszek a természetfeletti dolgokban” – fogalmazott.

A Nobel-díj után elnöke lett a Kutatási Kiválósági Tanácsnak, ami a magyar tudományos életben számos vitát generált, mivel a új tudományfinanszírozási rendszer sok kutatóban aggodalmat keltett a jövőbeli munkalehetőségeikkel kapcsolatban. A hír komoly diskurzusokat indított, hiszen a kutatók jövője sokak számára veszélyben érezhető.

Jelenleg Krausz Ferenc csapata azon dolgozik, hogy a betegség korai diagnózisához szükséges információkat gyűjtse össze, különböző vérminták vizsgálatával. A "Elektronok nyomában" című film premierje a köztévé műsorában fog debütálni, de a pontos időpont még nem ismert.